A finom részecskék okozta szennyezések 238 ezer halálesethez járultak hozzá Európában, azonban a kontinens egyes részei között hatalmas az eltérés – írja a Euronews.

A légszennyezés összefüggésbe hozható a tüdőrákkal, a szív- és légzőszervi megbetegedésekkel, a stroke-kal, halvaszüléssel, és még sok más egészségügyi kockázattal. Különösen veszélyes az idősebbekre, hiszen a 65 éves és idősebb felnőttek körében az összes haláleset mintegy 4 százalékát teszi ki.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021-ben frissítette levegőminőségi iránymutatásait, és csökkentette a nitrogén-dioxid és a finom részecskék, például a por, a füst és a kipufogógázokból származó korom éves koncentrációjára vonatkozó ajánlott küszöbértéket.

Ebben a hónapban már szigorúbb levegőminőségi szabályok léptek hatályba, amelyek célja, hogy az Európai Unió 2030-ra közelebb juthasson a WHO-előírásokhoz, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy az olyan szennyező anyagok, mint a finom részecskék, a feketeszén és az ammónia, tüzetesebb ellenőrzés alá vessék.

Az eddigi légszennyezési mérték 2021-ben mintegy 239 ezer idő előtti halálesetet okozott Európában, míg az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint további 48 ezer ember halt meg a nitrogén-dioxidnak való kitettség következtében.

Jelenleg minden uniós ország a WHO által ajánlott szintek feletti nitrogén-dioxid-szintekről számol be, de egyes országokat jobban sújt a légszennyezés, mint másokat.

Az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben kiadott jelentése szerint Közép- és Kelet-Európában, különösen a Balkánon magas a légszennyezéshez köthető halálozási arány.

Európában a legnagyobb szakadékot kelet és nyugat között látjuk, és ez nagyon is igazodik a két régió GDP-jéhez és társadalmi-gazdasági hátteréhez

– mondta Zorana Jovanovic Andersen, a Koppenhágai Egyetem környezetvédelmi epidemiológia professzora és az Európai Légzőszervi Társaság környezet- és egészségvédelmi bizottságának tagja.

Észak-Olaszországban, Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban megemelkedett a légszennyezés okozta halálozási arány, amely főként a lakossági forrásoknak köszönhető, mint például az otthonok fűtésére szolgáló szénégetés és a mezőgazdasági ágazat.

Eközben a nitrogén-dioxid – amelyet főként a gépjárműforgalom és az ipari szektor okoz – Nyugat- és Dél-Európa nagyvárosaiban és fővárosaiban volt a legmagasabb.

Egyes országok lépéseket tesznek a szennyezés visszaszorítására, köztük Dánia is, amely a világon elsőként 2030-ban szén-dioxid-adót vethet ki az állattenyésztésre.

Az aktualizált uniós irányelv eközben jogot biztosít a szennyezéssel kapcsolatos egészségügyi problémákkal küzdő polgároknak arra, hogy bírósághoz forduljanak a kormányukkal szemben, ha az nem tartja be az uniós levegőminőségi szabályokat.

Összességében a legrosszabb a helyzet Észak-Macedóniában, ahol 100 ezer lakosra évente 255 légszennyezéssel kapcsolatos haláleset történik, majd Szerbia következik évi 217, és Montenegró évi 174 áldozattal. Magyarországon évente 107-en halnak meg a légszennyezéssel összefüggésben, míg például Ausztriában 36-an, Németországban 39-en, Finnországban pedig csupán 3-an.

Nehéz évek elé néznek a dán gazdák, ha megszavazzák ezt a lépést

A világ első, állattenyésztésre kivetett szén-dioxid adója tehenenként 100 dollárba kerül a dán gazdáknak.
Bővebben>>>