A hétfőn megerősített EU-s kifizetés hosszú ínségnek vet véget Varsó számára, amelynek nemzeti tervét 2022 júniusában hagyták jóvá, ám az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányával és a demokrácia visszafejlődésével kapcsolatos tartós aggályok miatt továbbra is zárolva maradt.
A demokráciadeficit a Jog és Igazságosság (PiS) kormányzati időszakának tulajdonítható, amely nyolc éven át kormányozta Lengyelországot, és olyan reformokat vezetett, amelyek kiterjesztették az igazságszolgáltatás feletti politikai ellenőrzést, és a bíróságokat kormányhű tagokkal töltötték fel – írja az Euronews.
A legvitatottabb reform felhatalmazta a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi kamaráját, hogy a bírákat ítéleteik tartalma alapján büntethesse. A változtatások miatt Brüsszel és Varsó között elhúzódó politikai patthelyzet alakult ki, ami végül az Európai Bíróság mérföldkőnek számító ítéletével zárult, amely megsemmisítette a reformot.
A gazdaságélénkítési alapból az ország részesedése – összesen 34,5 milliárd euró alacsony kamatozású kölcsönökben és 25,3 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásokban – azonban befagyasztva maradt, amíg Donald Tusk át nem vette a miniszterelnöki tisztséget, és el nem kezdte benyújtani sorban a PiS-korszak örökségének visszavonását célzó jogszabályokat.
Tusk kilenc pontos cselekvési terve
Az Európai Bizottság hivatalosan február végén oldotta fel a pénz zárolását, néhány nappal azután, hogy Donald Tusk kormánya kilenc törvényjavaslatot tartalmazó cselekvési tervet terjesztett elő az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítására, és miniszteri rendeletet fogadott el a bírák ellen indított indokolatlan eljárások megszüntetéséről.
Az új lengyel kabinet vállalta továbbá, hogy betartja az Európai Bíróság ítéletét és tiszteletben tartja az uniós jog elsőbbségét, amit a PiS vitatott.
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy Varsó nyitottsága elegendő ahhoz, hogy teljesítse az igazságszolgáltatással kapcsolatos két átfogó feltételt, vagyis a szupermérföldkövet, és lehetővé tegye, hogy Lengyelország fokozatosan megkapja a kifizetéseket az unió 750 milliárd eurós közös kasszájából.
A lépés megnyitotta az utat a 6,3 milliárd euró folyósítása előtt, amely 3,6 milliárd euró hitelből és 2,7 milliárd euró támogatásból áll, és többek között az energiaellátás diverzifikálására, a légszennyezés elleni küzdelemre és a mezőgazdasági termelés korszerűsítésére irányul. Lengyelország eddig csak 5,1 milliárd eurót kapott előfinanszírozásként, ám ez minden feltétel nélkül történt, és minden tagállam számára azonos összegű volt.
Fontos nap ez Lengyelország számára, és ez még csak a kezdet
– jegyezte meg hétfőn Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Katarzyna Pelczynska, Lengyelország regionális politikáért felelős minisztere az összeget tagságuk történetének legfontosabb uniós átutalásaként jellemezte. Varsó várhatóan még két további kérelmet nyújt be idén, hogy további 23 milliárd euróhoz jusson. Valamennyi kifizetés a beruházások megvalósulásától függ, és újból szünetelhet, ha a kormányfő igazságügyi tervei kudarcot vallanak.
A cselekvési terv kilenc törvényjavaslatát Andrzej Duda elnöknek kell aláírnia, aki a PiS-hez kötődik, és a múltban vétójogával élve blokkolta azokat a jogszabályokat, amelyek szerinte sértették elnöki előjogait.