Jócskán megerősödött a lengyel szélsőjobboldali Konföderáció pártszövetség az elmúlt hetekben. Miközben a február végi felmérések alapján a támogatottságuk még mindössze 6,5 százalékos volt, az Ipsos friss közvélemény-kutatása alapján a népszerűségük közel duplájára ugrott. Egy most zajló választáson a voksok 11 százalékát zsebelhetnék be a felmérés szerint, javarészt a fiatalok körében növekedett támogatottságnak köszönhetően.

Jelen állás szerint az első helyen a kormányzó Jog és Igazságosság áll 34 százalékkal, az ellenzéki Polgári Platform azonban szorosan a nyomukban lohol a maga 27 százalékos támogatottságával.

A Jog és Igazságosság (PiS) helyzete tehát a legkevésbé sem tekinthető szilárdnak, annak fényében meg különösen nem, hogy február végén egy ellenzéki együttműködést jelentettek be. Ebben részt vesz a Polgári Platform mellett a Baloldal (8 százalék), a Lengyelország 2050 (6 százalék) és a Lengyel Néppárt (PSL, 5 százalék) is.

Ennek megfelelően a megerősödött Konföderáció fontos tényezővé válhat az ősszel esedékes, várhatóan októberre kiírt parlamenti választáson, a jelenleg kormányzó koalícióval összefogva akár hatalomra is kerülhetnek

– írja a Bloomberg.

Radikális állásponton

A Jog és Igazságosság számára az összefogás egyetlen bökkenője az lehet, hogy a Konföderáció meglehetősen radikális nézeteket vall több szempontból is. Nyíltan EU-szkeptikus politikai erőről van szó, amelynek társelnöke, Slawomir Mentzen az Európai Uniót egy totalitárius államhoz hasonlította, a közösségi platformokon pedig olyan posztokkal szerzett magának követőket, mint például az állami nyugdíjrendszert kritizálása, de italok keverésére vonatkozó tanácsokat is osztogatott ezeken a felületeken.

Slawomir Mentzen egy 2019-es videó alapján korábban arról szónokolt az összegyűlt tömegnek, hogy a Konföderációnak és követőinek a következőktől el kell zárkóznia:

  • a zsidóktól,
  • a homoszexuálisoktól,
  • az abortusztól és
  • az Európai Uniótól.

A társelnök utólag azzal magyarázta a felvételt, hogy csak egy kontextusból kiragadott részlet.

A Polgári Platform vezetője, az Európai Tanács korábbi elnöke, Donald Tusk mindenesetre arról beszélt a közelmúltban, hogy egy esetleges kormányzati együttműködés a Jog és Igazságosság és a Konföderáció között gyakorlatilag „egyet jelentene Lengyelország uniós tagságának a végével”.

Ukrajna támogatása perdöntő lehet

A Jog és Igazságosság abban bízhat Marek Tatala közgazdász szerint, hogy azzal is növelheti a népszerűségét, ha azzal dicsekszik, az Európai Unión belül milyen fontos szerepet játszik Ukrajna egyfajta érdekképviselőjeként.

Ilyen tekintetben azonban a Konföderációval való összefogás nem tekinthető a legjobb ötletnek. A szélsőjobboldali párt ugyanis azt kommunikálta már több alkalommal is, hogy óvatosan kellene bánni Kijev feltétel nélküli támogatásával kapcsolatban.

Márpedig a háború sújtotta ország, valamint az ukrán menekültek támogatása fontos szerepet játszott abban, hogy az elmúlt időszakban valamelyest csökkentek az EU és a lengyel kormány közötti feszültségek. Ezeknek az elsimítása ugyanakkor egyáltalán nem prioritás a Konföderáció számára.

Gazdasági várakozások

Egy február végi OECD-felmérés alapján a lengyel kormány a gazdasági eredményeivel is büszkélkedhet a kampány során.

Lengyelország lenyűgöző eredményt produkált az életszínvonal emelése terén az elmúlt években, és a globális bizonytalanságok és a háború ellenére a lengyel gazdasági alapok szilárdak maradtak

– mondta Mathias Cormann, az OECD főtitkára. Ugyanakkor hozzátette, a széntől erősen függő lengyel gazdaságnak muszáj lenne határozott lépéseket tenni megújuló energiaforrások felé.

A szervezet szerint fontos, hogy a megélhetési válság miatt a háztartásoknak és cégeknek nyújtott energiatámogatások ideiglenesek maradjanak, és ne csússzanak át az állandó kategóriába a kampány hevében, ezzel ugyanis erősen fűtenék az inflációt. Hosszabb távra pedig az állami kiadások felülvizsgálatát, a beszedett adók növelését javasolja a szervezet, utóbbit szerintük bizonyos áfa-mentességek megszüntetésével és az ingatlanokra kivetett nagyobb adóterhekkel lehetne elérni. Az OECD-dokumentum szerint most ugyan még alacsony, mindössze 50 százalékos a GDP-arányos államadósság, ám az elöregedő népesség, valamint a magasabb védelmi és egészségügyi kiadások is megtépázhatják az államkasszát.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) idén 0,3 százalékos lengyel GDP-növekedést prognosztizál, jövőre pedig 2,4 százalékosat. A Fitch Ratings hitelminősítő pedig erre az évre 0,7, a következőre pedig 2,6 százalékos bővüléssel kalkulál.