A lóhúsbotrány miatt az érintett cégeket − legyenek azok román, francia, luxemburgi vagy holland tulajdonban − kell felelősségre vonni, Románia azonban határozottan elutasítja a fő gyanúsított szerepét − jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök, cáfolva azokat a híreket, amelyek szerint romániai vágóhidak marhahúsként exportáltak volna lóhúst. A nyugat-európai sajtókampány célja a romániai húsipar lejáratása, az alaptalan híresztelések olyan súlyos csapást mérnek az ágazatra, mint korábban a kergemarhakór, a madárinfluenza vagy a sertéspestis okozta pánik − vélik az exportőrök. Bukarest nem vitatja, hogy az Európa-szerte marhahúsként árult lóhús helyi vágóhidakról származhatott, azt a vádat viszont határozottan cáfolja, hogy az átcímkézés Romániában történt volna. A napokban zárult vizsgálatok kiderítették, hogy a romániai vállalatok az európai normáknak megfelelően jártak el, Románia területén nem történt törvénysértés − jelentette ki Daniel Constantin agrárminiszter.
A lóhúsbotrányban két romániai cég érintett: a Botosani megyei Doly-Com és a fogarasi CarmOlimp. A két vágóhíd tulajdonosai a Financial Timesnak, a Sky Newsnak és a Daily Telegraphnak is vámpapírokkal és szállítólevelekkel bizonyították a helyszínen, hogy a szállítmány lóhúsként hagyta el az országot. A dokumentumokból kiderült, hogy a húst egy holland kereskedő vette meg, majd vélhetően egy ciprusi cégen keresztül került a Findus beszállítója, a francia Spanghero raktárába − marhahúsként.
Egyértelmű, hogy az átcímkézés a magasabb profit reményében történt. A fiatal marha felvásárlási ára élősúlyban kilónként 5,5−6 lej (1 euró = 4,4 lej) Romániában, a lóhús ára azonban nem haladja meg a 3,5 lejt. A romániai cégek tavaly átlagosan 3,7 eurós áron exportálták a marhahús kilóját, a lóhúst kilónként 2,2 euróért adták.
Románia a világon a 9., európai viszonylatban az 5. legnagyobb lóhúsexportőr, a tavalyi kivitel értékét 13,5−14 millió euróra becsülik az előző évi közel 12 millió euróhoz képest. A szaktárca adatai szerint a nyilvántartott lovak száma szeptember végére 600 ezer darabra csökkent, miközben 2008-ban még 860 ezer lovat számláltak. Románia évi 310 millió euró értékben exportál húst és húskészítményeket, ami a teljes agrárkivitel 7-8 százalékát adja. A mintegy 20, lovak vágására szakosodott vágóhíd termékeinek egy részét bolgár viszonteladók vásárolták fel, akik később a húst Azerbajdzsánnak adták tovább. Közel 4,5 millió euró értékben szállítottak lóhúst Belgiumba, míg Lengyelország 2 millió euróért vásárolt. A romániai hús és húskészítmények iránt érezhetően csökkent a kereslet, a vágóhidakat megbélyegezték, függetlenül attól, hogy korábban vágtak-e lovat vagy sem. Egy hét alatt a nyugat-európai vásárlók több tízezer euró értékű megrendelést vontak vissza, a botrány elhúzódása tömeges csődhöz vezethet az ágazatban − állítják az érintett vágóhidak.
A lóhúsbotrány hullámai azt követően terjedtek szét Európában, hogy az ír élelmiszer-biztonsági hatóság rutinellenőrzések során a marhahúsosként megjelölt árucikkekben nagy mennyiségű lóhúst talált. A fagyasztott hústermékeiről ismert Findus beszállítóját, a Spanghero céget vádolta a megtévesztéssel, a franciák azonban azt állítják, hogy a Romániából vásárolt marhahúst adták el a Findusnak. A brit sajtóban olyan értesülések is megjelentek, hogy az ügy mögött kelet-európai szervezett bűnözői csoportok állhatnak. A lóhúsbotrány időközben egyre mélyül, több országban számos termékben találtak nagy mennyiségű lóhúst, Nagy-Britanniában vágóhidakat zártak be, az áruházláncok sorra veszik le polcaikról a gyanús húskészítményeket.