Magyarország akciótervet adott át Ukrajnának, amelyben a határon átnyúló gazdasági együttműködés fejlesztésére, különleges gazdasági zónák létrehozására tettek javaslatot – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Washingtonban.

A tárcavezető a NATO-csúcstalálkozóról nyilatkozva arról számolt be, hogy előző nap ukrán kollégájával tárgyalt nagyjából egy órán keresztül, amelynek során átadott egy akciótervet is. Rámutatott, hogy ebben a határon átnyúló gazdasági együttműködés fejlesztésére, a határ két oldalán különleges beruházási, gazdasági zónák létrehozására tettek javaslatot. 

Kapcsolódó

Új határátkelők megépítésére, a Tisza-híd felújítására és új vasúti összeköttetésekre tettem javaslatot, továbbá arra is, hogy az energia terén is vonjuk szorosabbra az együttműködésünket, mert nyilvánvaló, hogy ha két szomszédos ország együttműködik, az az energiabiztonságot kölcsönösen tudja javítani.

Az oktatási és a humán együttműködés tekintetében is ennek a fokozására tett javaslatot a miniszter, aki azt reméli, hogy „ez az új, a kapcsolatainkat más fejlődési keretbe helyező akcióterv létre fog tudni jönni”. 

Szijjártó Péter azt is közölte, hogy ukrán hivatali partnere tanulmányozni fogja a magyar akciótervet, és visszaküldi majd a javaslatait. A külügyminiszter arról is beszélt az előző napi tárgyalásai tükrében, hogy a kijevi kormány nagyra becsülte az előző heti magyar-ukrán csúcstalálkozót. 

Világosan látszik, hogy az álláspontok a háború tekintetében a háborúzó felek között nagyon messze állnak egymástól. Az is világos, hogy másként tekintünk a tűzszünet és a béketárgyalások lehetőségére. Szóval itt még nagyon sok munkát kell végezni annak érdekében, hogy valóban eljussunk a békéig, de dolgozni kell rajta, mert amit mondunk hetek óta, az sajnos napról napra bebizonyosodik, mert nagyon súlyos, nagyon durva eszkalációs kockázat néz ki

– szögezte le Szijjártó Péter, kai szerint a háborús események egyre brutálisabbak a fronton, ami nyilván a következménye annak, hogy egyre több fegyver van a frontvonal mindkét oldalán.

Európai kérdéssé vált a magyar nemzetiségek ügye

A miniszter végül arra is kitért, hogy ukrán kollégájával megállapították, hogy az ukrán európai uniós csatlakozási tárgyalások megindulása egyfajta új fejezetet nyit a két ország együttműködésében, hiszen Kijev az EU előtt vállalta a magyar nemzeti közösség elvett jogainak helyreállítását. 

Ez innentől kezdve már formálisan sem csak egy kétoldalú kérdés, hanem európai kérdéssé vált, mert az Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól szóló keretdöntés, amelyet az Európai Unió hozott, tartalmazza ezt a kitételt.

Innentől kezdve a magyar kormánynak Brüsszelben folyamatosan ezt kell számon kérnie, erre kell figyelni, hogy a nemzeti közösség jogait adják vissza. Ez viszont megadja a lehetőséget arra, hogy kétoldalú keretben egy új megállapodást kössenek a két ország közötti együttműködés olyan szintű fejlesztéséről, amely jó Ukrajnának és jó a magyaroknak is.