Az EU-csúcs második napján, pénteken a tagállamok vezetői további tárgyalásokat folytatnak menekültügyi és migrációs reformokkal kapcsolatos záródokumentumok szövegezésével kapcsolatban; több tagország bírálta Magyarország és Lengyelország elutasító álláspontját a júniusi belügyi tanácsban többséggel elfogadott következtetésekkel kapcsolatban.
Petr Fiala cseh miniszterelnök szerint Lengyelország és Magyarország azáltal, hogy blokkolja a vezetői megállapodást migrációs témában, a cseh érdekeket is veszélyezteti.
Lengyelország és Magyarország gyakorlatilag minden olyan szöveget elutasít, amely megemlíti migrációt. Ezt nem tartom szerencsésnek Akik szerint a cseh kormánynak együtt kell működnie ezzel a két országgal ebben a kérdésben, azok tényleg nem tudják, mit beszélnek
– jelentette ki Fiala a tanácskozás előtt.
Még az ukrán menekültekért járó támogatások sem kellenek
Mint mondta, Csehország egyértelműen meg akarta említeni a tanácsi zárónyilatkozatban, hogy pénzügyileg támogatni kell azokat az országokat, amelyek jelentős számú ukrán menekültet fogadnak be, azonban Lengyelország és Magyarország ezt is ellenzi.
Kaja Kallas észt kormányfő azzal érvelt, hogy minden országnak kompromisszumkészséget kellene mutatnia a vitatott migrációs kérdésben, ugyanakkor elismerte, a tagországok egyetértenek abban, hogy az EU-nak a külső határok védelmére kell összpontosítania. Szerinte a korábbi vitákból származó frusztráció akadályozza az egyetértést.
Figyelembe véve minden tagállam aggodalmát, megvan a kompromisszumkészség szelleme a tárgyalóteremben, de az nem működik, hogy valaki mindenre csak nemet mond
– summázta véleményét Kaja Kallas.
A többség szava szent: eltörölnék az EU-ban a teljes egyetértésen alapuló döntéshozatalt
A teljes egyetértésen nyugvó döntéshozatal megszüntetését és a minősített többségi döntések gyakorlatának bevezetését sürgeti az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájában kilenc tagállam, amelyek a közös ügy előmozdításának céljával csütörtökön megalakították a Baráti Csoport elnevezésű kezdeményezést. Bővebben>>>Sokan támogatják az EU-ba irányuló migráció csökkentését
Robert Golob szlovén miniszterelnök úgy vélte, hogy a csúcstalálkozó nem zárul egységes következtetésekkel migrációs témában, a vezetők Charles Michel, az Európai Tanács elnökének önálló nyilatkozatát választják majd. Megjegyezte, ez a nyilatkozat hangsúlyozná annak fontosságát, hogy a nem uniós országokkal együttműködve csökkentsék az EU-ba irányuló migrációt – ez az álláspont széles körű támogatást élvez.
Felhívta a figyelmet, hogy a migrációs politikáról szóló döntésekhez többségre van szükség, de Varsó és Budapest továbbra is egyhangúságot akar a kérdésben. Különösen Magyarország teljesen eltökélt az egyhangúságban, és ezért nem szavaz meg semmilyen következtetést.
Magyarország szembe ment a többség akaratával
Xavier Bettel luxemburgi kormányfő szerint Magyarország és Lengyelország megkérdőjelezi egy uniós döntés érvényességét, ami veszélyes jogi precedenst jelenthet abban az esetben, ha a tagállamok végül engednek nekik.
Inkább ne legyenek következtetések, mint hogy rosszakat fogadjunk el. Nem engedhetjük meg, hogy Lengyelország és Magyarország most és a jövőben megkérdőjelezze a többségi döntéshozatalt – hangsúlyozta Bettel.
Egy dologban egyetértenek
Krisjanis Karins lett miniszterelnök szerint eddig arról volt szó, hogy mit kezdjünk azokkal, akik már Európába érkeztek. Most azonban világossá vált, hogy azt kell tisztázni, mi lassíthatja és kontrollálhatja a migrációs áramlatot.
Noha a tagállami vezetők még nem véglegesítették a zárónyilatkozat migrációról szóló fejezetét, a teremben egyetértés van abban, hogy a legnagyobb figyelmet arra kell fordítani, ahonnan a migrációs áramlatok kiindulnak.
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szerint nem probléma, ha ma a vezetők között nem születik megállapodás, mivel ez nem változtat azon, amiben a belügyminiszterek többsége a hónap elején megegyezett.
„Még ha nem is lesz megállapodás, és a következtetéseket nem hagyják jóvá, a svéd elnökség alatt a migrációs és menekültügyi paktummal kapcsolatban elért előrelépés a belügyminiszterek szintjén már megtörtént” – vélekedett Plenkovic.
Át kell venni a bevándorlókat, vagy az EU megbírságol
Az uniós tagállamok június 8-i belügyminiszteri tanácsán a tagországok többsége tárgyalási álláspontot szavazott meg az Európai Unió új migrációs és menekültügyi csomagjával kapcsolatban, amely többek között a migráció frontországainak megsegítésére kötelező szolidaritási mechanizmust fektet le.
A megállapodás előírja, hogy tagállamok kötelesek átvenni bevándorlókat azokból az országokból, ahová a legtöbben érkeznek.
A bevándorlók befogadását megtagadó országoknak fejenként körülbelül 8 millió forintos összeget kell befizetniük az Európai Uniónak.