Megtalálta a magyar vétó ellenszerét az Európai Unió. Egyelőre úgy tűnik, sikerül megkerülni a magyar ellenállást – egyetlen ügyben legalábbis.

Egy jogi csavarnak köszönhetően a G7-ek legutóbbi csúcstalálkozóján kötött megállapodás szerint a befagyasztott orosz vagyonból származó kamatokat Ukrajna megsegítésére lehet fordítani. Magyarország eddig ezt nem támogatta, vélhetően most sem tenné, ezt azonban megelégelte a többi tagállam.

Kapcsolódó

„Véghezvisszük ezt Önök nélkül. A jog a mi oldalunkon áll” – mondta a Financial Times információi szerint Josep Borrell, Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek.

Hosszabb távon azonban a kiskapus megoldás nem működhet a vétótaktikával szemben. A szakértő szerint ez a módszer csak ebben az egy bizonyos speciális esetben használható. Ugyanakkor a vétójog teljes eltörlését sem tartja járható útnak – több szempontból sem.

Alapvetően a tagállami vétó nem kiiktatható, illetve csak akkor lehetne megszüntetni, ha módosítanák az Európai Unióról szóló alapszerződéseket. Ehhez viszont konszenzusra lenne szükség, és hosszú procedúra lenne. Nem is tartanám minden szempontból bölcs lépésnek, mert ez főleg a kisebb államok számára egy fontos szuverenitásvédelmi eszköz. Ennek segítségével tudják sokszor elérni, hogy a nagyobb országok adott esetben ne hagyják figyelmen kívül a kisebb tagállam érdekét. Ehhez azonban nyilván hozzátartozik az is, hogy ezt az eszközt nem ildomos túlhasználni, hiszen azzal foglyul ejthető az egész közösség

– nyilatkozta az Economxnak Berkes Rudolf, a Political Capital politikai kutató, elemző és tanácsadó intézet elemzője.

Hozzátette, nem volt teljesen váratlan, mégis meglepte az az egységes fellépés, amellyel a tagállamok azon dolgoztak, hogy a magyar vétót megkerülve Ukrajnának adhassák a befagyasztott orosz vagyonból származó kamatokat. „Ez annak a jele, hogy politikai szempontból Magyarország rettentően elszigetelődött a blokkon belül. Már amennyire persze el lehet szigetelődni egy ilyen rendszerben. Ez mutatja, hogy a másik 26 tagállammal mennyire elmérgesedett Magyarország viszonya, különösen Ukrajna kapcsán” – magyarázta a szakértő.

Rámutatott, a magyar kormány hónapok óta blokkolja azt is, hogy az Európai Békekeretből kifizessenek tagállamokat. Ezek az országok azért kapnának egyfajta kárpótlást, amiért a saját készletükből adnak át fegyvereket Ukrajnának. Nyilván ez is sokat ront a kialakult feszültségen.

És akkor rajtol a magyar EU-elnökség

Minimum pikáns, hogy ebben a feszült helyzetben éppen Magyarország veszi át a stafétát a soros elnöki szerepkörben Belgiumtól. Július elsejétől egészen december 31-ig tölti be ezt a szerepet az ország.

A magyar kabinet egyébként erre az időszakra a következő mottót választotta: Tegyük újra naggyá Európát! Angolul ez a következőképpen hangzik: Make Europe Great Again. Ha ismerősnek tűnik a mondat, némi hamis mellékzöngével, az nem véletlen. Ezt a szlogent használta ugyanis Donald Trump volt amerikai elnök is a 2016-os kampány során. Esetében persze ez így hangzott: Make America Great Again.

Azt, hogy soros elnökség keretében milyen habitus várható a kormánytól, még mindenki csak találgatja.

„Vegyes jelzések érkeztek eddig ezzel kapcsolatban a kabinettől. Arra számítok, hogy egy jó zsaru-rossz zsaru attitűdöt képvisel majd, ahogy eddig is tette a külpolitikában. Az EU-apparátus, amely effektíve irányítani fogja az uniós elnökséget, vélhetően EU-konform attitűdre törekszik majd. Az ő feladatuk lehet, hogy ezt az elnökségi időszakot a lehető legprofesszionálisabb módon abszolválja Magyarország. A másik oldalról viszont a magyar kormányzat többi része továbbra is kitarthat az EU-ellenes retorika mellett”

– mondta Berkes Rudolf.

Leszögezte ugyanakkor, hogy Magyarországnak nem érdeke túlerőltetni a rossz zsaru szerepkört, mert a soros elnökség egy komoly lehetőség a kormány számára az uniós jó hírének, hitelességének helyreállítására.

A szakértő szerint arra egyébként sem lesz túl sok lehetősége a kabinetnek, hogy a magyar érdekeket az EU döntéshozatali eljárásban képviselje. „Alapvetően egy intézményi interregnum időszakára esik ez a soros elnökség. Idő, mire az új Európai Parlament feláll, tehát érdemi jogalkotási munka a hat hónapból valójában csak kettő-háromban lesz. Akkor pedig a magyar elnökségnek nagyon szoros ütemtervvel kell véghezvigye azokat a döntéshozatali-jogalkotási folyamatokat, amelyekkel meg van bízva. Ezeknek a koordinálása hatalmas munka lesz, a partnerek és az elemzők közül sokan szkeptikusak is azzal kapcsolatban, képes lesz-e a magyar államigazgatás megbirkózni ezzel a feladattal” – fogalmazott a szakértő.

Hangsúlyozta, ha mindezek ellenére a magyar kormány rácáfol a kétkedőkre, és meg tudja ugrani a lécet, azzal nagy lépést tehet a renoméja helyreállítása terén.