A megalkotott rendeletben foglalt szabályok elsődlegesen a mesterséges intelligencia felhasználását érintő kockázati szempontok mentén kerültek kialakításra. A szabályozás tiltani fogja a legkockázatosabb eseteket, így többek közt tilos lesz a mesterséges intelligenciát megtévesztő, manipulatív befolyásolásra használni, valamint annak felhasználásával általánosságban embereket megfigyelni – idézi a Pénzcentrum az NGM közleményéből. 

A rendelet ugyanakkor célzottan fog lehetőséget biztosítani a technológia használatára, amely során azonban szigorú szabályoknak kell megfelelni, illetve biztosítani kell az emberi felügyelet vagy felülvizsgálat lehetőségét is. Tipikusan ilyenek lehetnek a mesterséges intelligenciával megtámogatott banki szolgáltatások. Kevésbé kockázatos esetben, például egy chatbot alkalmazása esetén, a rendelet értelmében elegendő lesz egy alapvető tájékoztatást nyújtani a mesterséges intelligencia használatáról. A legegyszerűbb esetekben, így egy számítógépes játékokba épített mesterséges intelligencia esetén pedig még erre sem lesz szükség. 

Külön fogják szabályozni fogja a Chat GPT és hasonló megoldások alapját képező általános célú nyelvi modellek fejlesztését is.

A Mesterséges Intelligencia Rendelet továbbá a központi brüsszeli felügyelő szerven túlmutatóan nemzeti szintű felügyelő hatóság kijelölését is elő fogja írni. A kormány álláspontja szerint a nemzeti – így a magyar hatóságnak olyan tesztkörnyezetet kell biztosítania a hazai vállalkozások számára, melynek keretében mesterséges intelligencia fejlesztéseiket éles környezetben próbára tehetik, ezáltal érdemi segítséget kapnak a piacra lépés előtt. A tesztkörnyezet további haszna, hogy az állam számára olyan jogszabály módosítások szükségességére világíthat rá, amelyek tovább csökkenthetik a vállalkozások bürokratikus terheit.

Nem kis célokat tűzött ki Magyarország

Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a rendelet kapcsán kiemelte: „a digitális gazdaság már a teljes GDP legalább 25 százalékát adja, a fejlett technológiák – úgy mint az 5G, a mesterséges intelligencia, vagy a Big Data – használata pedig a gazdaságok legfontosabb kitörési pontjává vált. A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az EU tíz digitálisan legfejlettebb országa közé tartozzon, ezért a rendelet végrehajtását úgy kell megszervezni, hogy az a magyar fejlesztéseket és a magyar vállalkozásokat támogassa és segítse. A kormány arra törekszik, hogy a magyar gazdaság szereplői az állam piacbarát és szolgáltató szemlélete által versenyelőnyre tegyenek szert és hatékonyan alkalmazzák az új technológia nyújtotta lehetőségeket. Ez hozzájárulhat a gazdasági növekedés helyreállításához, a dinamikus és fenntartható gazdasági növekedés eléréséhez.”

Az államtitkár hozzátette, hogy hazánkban a modern technológiák alkalmazását segíti többek közt a Neumann Technológiai Platform, a Mesterséges Intelligencia Koalíció és az 5G koalíció is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium célja, hogy a mesterséges intelligencia terén Magyarországot felhelyezze a világtérképre.

A magyar uniós elnökség egyik fő témája éppen ezért a mesterséges intelligencia rendeletre való felkészülés lesz, amelynek érdekében célzott szakmai programsorozat fog indulni közösen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, hogy a mesterséges intelligencia használatában rejlő gyakorlati, kézzelfogható lehetőségekről a hazai vállalkozások megfelelő tájékoztatást kapjanak. A mesterséges intelligenciában rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázása érdekében mindemellett idén sor kerül a Mesterséges Intelligencia Stratégia felülvizsgálatára is – közölte az NGM.