A következő, 2024 júniusában esedékes mexikói elnökválasztás már biztosan történelmi lesz a közép-amerikai ország számára. Eldőlt ugyanis, hogy az államfői tisztségért két női jelölt száll ringbe, a következő elnök tehát már biztosan nő lesz.

Nem ez az első alkalom, amikor női aspiráns is bejelentkezik Mexikóban az elnöki címért, a CNN szerint az aktuális jelöltek előtt már hat másik női politikus is megmérette magát az ország vezetéséért vívott küzdelemben.

Arra viszont egészen eddig nem volt példa, hogy a két legnagyobb politikai erő jelöltje nő legyen.

A hagyományosan patriarchális berendezkedésű, tipikusan „macsó” országban az elmúlt pár évben voltak a női elnök érkezését előkészítő, arra utaló jelek. Évek óta egyre szigorúbb kvótákat alkalmaznak például a kormányzati pozícióik terén azzal a céllal, hogy az ország irányításában szóhoz juthassanak a nők is. Ezek az erőfeszítések aztán egy merész, 2019-es alkotmányreformban csúcsosodtak ki. Ennek keretében jogszabály írja már elő, hogy a politikai pártok egyenlő számú férfi és női jelöltet állítsanak a kongresszusi helyekre, kormányzói tisztségekre, önkormányzati tisztségekre, sőt még a Legfelsőbb Bíróságra is.

Azt gondolom, hogy bár a mexikói társadalom még mindig »machista«, megérett arra, hogy ráébredjen, a politikai kvalitásoknak több szerepe van már, mint annak, hogy milyen nemű az illető. Mindkét jelölt egy nagyon felkészült, profi, gyakorlott politikus, bár különböző háttérrel. Az, hogy mindkét jelölt éppen nő, szerintem pozitív üzenet, de nem erre koncentrálnak a szavazók, hanem a programra és politikai pártra, mely jelöli őket

– nyilatkozta az Economxnak Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.

A szakértő hozzátette, az azért még nem jelenthető ki teljes biztonsággal, hogy a mexikói társadalom teljes mértékben levetkőzte volna a nők elnyomására irányuló szokásokat. „A hétköznapokban elég sok erőszakos cselekményt követnek el nők ellen párkapcsolaton belül is, gyilkosságok is történnek. De politikai színtéren is viszonylag friss az esélyegyenlőség, csak az utóbbi évtizedben lett például a parlamentben kvázi paritás a nemek között, korábban nagyon kevés nő jutott csak szóhoz a törvényhozásban” – magyarázta a professzor.

Az Aljazeera véleménycikkében szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy nehéz női esélyegyenlőségről beszélni egy olyan országban, ahol 2015 és 2020 között 137 százalékkal ugrott meg a nőgyilkosságok száma. Mexikóban naponta legalább 10 nőt és lányt ölnek meg, bár a lap szerint a hivatalos adatok nem tükrözik a teljes valóságot. Sok bűncselekményt ugyanis be sem jelentenek.

A mexikói Nemzeti Statisztikai és Földrajzi Intézet tavalyi becslése szerint a 15 év feletti mexikói lányok és nők több mint 70 százaléka tapasztalt már valamilyen formában erőszakot.

Ki is a két nő, aki ringbe száll az elnöki posztért?

Az aktuálisan kormányzó Morena párt Claudia Sheinbaumot indítja, az aktuális államfő, Andrés Manuel López Obrador már nyilvánosan is kijelentette, hogy rá jó szívvel bízná az ország irányítását a továbbiakban.

Nagy Sándor Gyula rávilágított, az elnöki pozíció Mexikóban hasonló súllyal bír, mint például az Egyesült Államokban.

Az elnök a végrehajtó hatalom feje, nincs miniszterelnök az országban. Ráadásul a mostani államfő pártjának parlamenti többsége is van, így López Obrador immár öt éve nagyjából azt csinál az országban, amit akar – és csinálja is

– mondta a professzor.

Az aktuális elnök egyébként a mexikói törvények miatt nem pályázhat egy második hatéves ciklusra.

Claudia Sheinbaum a Morena párt hivatalos bejelentésén, amelyen világossá vált, a kormányzó politikai párt a 2024-es elnökválasztáson őt támogatja
Claudia Sheinbaum a Morena párt hivatalos bejelentésén, amelyen világossá vált, a kormányzó politikai párt a 2024-es elnökválasztáson őt támogatja
  • Sheinbaum 1962-ben született Mexikóvárosban, fizikából diplomázott, és energetikai mérnöki tudományokból doktorált.
  • Mexikóváros környezetvédelmi titkáraként dolgozott 2000-ben, amikor Obrador volt a város polgármestere. Kettejük között azóta is szoros a munkakapcsolat, Sheinbaum három elnöki kampányában támogatta Obradort.
  • Sheinbaumot 2018-ban választották meg Mexikóváros polgármesterévé.
  • Négy és fél év után távozott erről a posztról, hogy a Morena párt elnökjelöltje lehessen.

Ellenfele Xóchitl Gálvez szenátor, az ellenzéki koalíció színeiben.

  • Gálvez szerény körülmények közül származik. Elnyert egy ösztöndíjat, ennek köszönhetően folytathatott számítástechnikai-mérnöki tanulmányokat, majd üzletasszony lett belőle.
  • 2015 és 2018 között a mexikóvárosi Miguel Hidalgo kerület polgármestere volt.
  • 2018-ban nyert szenátusi mandátumot, a jobboldali Nemzeti Akció Pártot (PAN) képviselve.
Xóchitl Gálvez egy szeptemberi kampányeseményen
Xóchitl Gálvez egy szeptemberi kampányeseményen

A Buendia & Marquez közvélemény-kutató és az El Universal újság közös felmérése alapján egyelőre Sheinbaum tűnik a tuti befutónak. A szavazók 50 százaléka támogatja őt, miközben Gálvezt csak a 20 százalékuk. A független jelöltek pedig csak a voksok töredékére számíthatnak, a verseny tehát a kormánypárt és az ellenzéki összefogás jelöltjei között dőlhet el.

Más közvélemény-kutatások alapján szorosabb állás az élen, 44 kontra 27 százalék Sheinbaum javára. Egyes elemzők pedig azzal számolnak, hogy a következő hetekben-hónapokban jócskán kophat a kormánypárti jelölt előnye.

Gálvez még csak mostanság lépett fel a politikai porondra, és máris nagyot nőtt a népszerűsége. Mexikóban sokan még mindig nem ismerik őt, így várhatóan növekedni fog a támogatottsága. Mindeközben Claudia Sheinbaum aligha tud már javítani a megítélésén, őt már ismeri a legtöbb mexikói

– nyilatkozta Macario Schettino, az ITESM mexikói egyetem társadalomtudományi professzora, politikai elemző a CNN-nek.

Nagy Sándor Gyula szerint mindenesetre lesz bőven kihívás, amellyel a következő mexikói elnök a 2024 decemberében esedékes hatalomátvételkor szembesül. Kezelni kell majd a bűnözés, a magas munkanélküliség és a fekete gazdaság, valamint a szegénység jelentette problémát. De gyenge az oktatás és közszolgáltatások minősége is. „Papíron Mexikó szépen fejlődött a Covid-19 előtt, a pandémia alatti válság azonban elszegényítette a lakosságot, bár talán nem olyan mértékben, mint Argentínában vagy más latin-amerikai országban” – mondta.