Kiderült, hányan kértek menedékjogot Magyarországon

A friss adatokat az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségek (EUAA) hétfő reggel tette közzé. Ezek szerint tavaly 1 014 420 nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be külföldiek. A jelentés szerint az egymillió kérelem csaknem felét (48 százalék) olyan személyek (Unión kívüli állampolgárok vagy hontalanok) adták be, akik esetében erős a valószínűsége, hogy a nemzeti hatóságok végül elutasítják azt – írja a Euronews.

Az arány csak tovább fokozza az EU-tagállamok visszatérő aggodalmait, amelyek a jelenleg érvényben lévő jogszabályok megújítását követelik Brüsszeltől, ezáltal felgyorsítva az elutasított menedékkérők kitoloncolását.

A tavalyi évben például erőteljesen növekedett a venezuelai kérelmek száma (73 187-, ami rekordmagasnak számít 2014 óta. Ezek túlnyomó többségét (90 százalék) Spanyolországban nyújtották be. A Közép-Száhel övezetben zajló konfliktus következtében Spanyolországra rendkívüli migrációs nyomást nehezedett a Kanári-szigeteken. A mali (17 ezer) és szenegáli (14 ezer) polgárok kérelmeinek száma megkétszereződött az előző évhez képest.

Az orosz-ukrán háború elől menekülő ukránok 2024-ben 27 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, ami 90 százalékos emelkedés 2023-hoz képest. A jelentős növekedés az ideiglenes védelmi irányelvhez is köthető, amely egy különleges rendszer, amely az ukrán állampolgárokra vonatkozik, és 2026 márciusában jár le. A hosszú távú menedékkérelem alternatívát jelenthetne az irányelvre.

A célországok között Németország még mindig tartja az első helyet, 2024-ben több mint 237 ezer kérelem érkezett be az országba, ami már 29 százalékos csökkenés 2023-hoz képest. 

Magyarországra eközben 29 kérelem érkezett be 2024-ben, a menedékjog régóta fennálló korlátozása miatt, amelyet az Európai Bíróság példátlan és kivételesen súlyos uniós jogsértésnek minősített. Magyarországra emiatt már több milliós bírságot szabott ki az Európai Bíróság, amelyet fokozatosan vonnak le az uniós költségvetésnek az országra jutó részéből.

A befogadási arány tavaly 42 százalék volt és gyakorlatilag nem változott. A szíriaiak (90 százalék), a maliak (84 százalék), az eritreaiak (81 százalék), az ukránok (80 százalék), az afgánok (63 százalék) és a szomáliaiak (60 százalék) esélyei voltak a legmagasabbak. Ez az arány persze nem egységes, változik a követelést vizsgáló országtól függően. Például Görögországban jelentkező afgánok elismerési aránya 98 százalék, ezzel ellentétben Belgiumban csak 39 százalék. 

Az alacsony – 20 százalék alatti – elismerési arányú országok közé tartozik Törökország, Nigéria, Pakisztán, Kolumbia, Tunézia, Marokkó, Banglades, Grúzia, Peru, Egyiptom és Venezuela.

Természetesen vannak, akik nem ragaszkodnak a hivatalos úthoz. A Frontex, az EU határőrizeti ügynöksége szerint tavaly 239 ezer szabálytalan határátlépés történt, ami 38 százalékos visszaesés. Ez azt jelenti, hogy a 2024-ben benyújtott 1 014 420 menedékkérelem többsége olyan személyektől származott, akik legális úton érkeztek az övezetbe.