Dmitrij Muratov, az időközben bezárt Novaja Gazeta című liberális újság volt szerkesztője péntek este került fel az orosz igazságügyi minisztérium azon újságírók, politikusok és aktivisták nyilvántartásának frissített változatába, akik Moszkva szerint ellenséges államok nevében tevékenykednek – számolt be róla a Politico.

A külföldi ügynök megjelölés, amelyet már többször alkalmaztak Vlagyimir Putyin orosz elnök bírálóival és az ukrajnai háború ellenzőivel szemben, azt jelenti, hogy Muratovnak be kell tartania a politikai tevékenységre vonatkozó szigorú szabályokat. Emellett a közéletben való részvételtől is eltiltja. Az orosz médiában vagy a közösségi hálózatokon a róla szóló bármilyen említésnek hivatkoznia kell a státuszára. A Human Rights Watch szerint Oroszországban a külföldi ügynök kifejezés egyenértékű a kém vagy áruló kifejezéssel, amit „a független hangok befeketítésére és megbüntetésére használnak”.

Az a döntés, hogy Muratovot azzal vádolják, hogy külföldi, törvénytelen befolyás alatt áll, szembe megy az orosz állam saját korábbi értékelésével az újságírói tevékenységéről. Miután Muratov 2021-ben elnyerte a Nobel-békedíjat, Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára gratulált, és annyit mondott, hogy a hosszú ideje szerkesztő publicista

következetesen a saját értékei szerint dolgozik, elkötelezett ezen értékek mellett, tehetséges és bátor.

 

Muratov a Nobel-békedíjat Maria Ressa filippínó-amerikai riporterrel közösen kapta „a véleménynyilvánítás szabadságának megőrzése érdekében tett erőfeszítéseikért, amely a demokrácia és a tartós béke előfeltétele”.

„Dmitrij Muratov a Nobel-békedíjat a szólásszabadság, az információszabadság, valamint a független újságírás előmozdításáért tett erőfeszítéseiért kapta. Szomorú, hogy az orosz hatóságok most megpróbálják elhallgattatni őt. Az ellene felhozott vádak politikai indíttatásúak” – mondta Berit Reiss-Andersen, a norvég Nobel-bizottság elnöke.

A független orosz médiumok felszámolása, hidegháborús reflexek

Az Ukrajna elleni invázió kezdete óta Moszkva szinte teljesen felszámolta az orosz független médiumokat, és kemény büntetéseket szabott ki azokra, akiket „az orosz fegyveres erők lejáratóinak” tart. Sok orosz újságíró kénytelen volt külföldre költözni, hogy folytathassa munkáját. Muratov Novaja Gazeta című lapja 2022 áprilisában, hetekkel a háború kezdete után kénytelen volt beszüntetni működését Oroszországban, és azóta az állam be is záratta.

Moszkva március 29. óta őrizetben tartja a Wall Street Journal riporterét, Evan Gershkovichot is kémkedés vádjával, amelyre eddig nem mutattak be bizonyítékot. Joe Biden amerikai elnök teljesen törvénytelennek bélyegezte a letartóztatást, amely a hidegháború vége óta az első olyan alkalom, hogy ilyen váddal letartóztatnak egy akkreditált tudósítót. Augusztusban a Politico riporterét, Eva Hartogot kiutasították Oroszországból, miután nem hosszabbították meg a vízumát. A hét elején a Nobel Alapítványt svéd és ukrán politikusok is bírálták, miután úgy döntött, hogy orosz nagyköveteket hív meg az idei díjátadó ünnepségre.