Habár a korszellemből kiszorulóban van a csendes felmondás kifejezése, ennek nem az az oka, hogy munkamániás lenne a dolgozók többsége.

Amikor Hunter Ka'imi 2022 őszén megjelent a Dr. Phil című amerikai talkshow-ban, a producerek még a vezetéknevét sem használták. Ehelyett egyszerűen csak „csendes kilépőként” azonosították. „Úgy vélem, a csendes kilépés a munkavállalók jogaiért való tiltakozás. Nem tartom a munkát a legfontosabb dolognak az életemben, és nem is gondolom, hogy bárki életében a legfontosabbnak kellene lennie” – jelentette ki Ka'imi a műsorban. 

Kapcsolódó

A műsor egy fél epizódot szentelt a jelenségnek, amely 2022 nyarán kezdődött, amikor egy Zaid Khan nevű TikTok-felhasználó közzétett egy videót magáról, amelyben elmagyarázza a csendes kilépésnek nevezett kifejezést, amikor nem mondasz fel a munkahelyeden, de lelkileg kilépsz a taposómalomból – írja a BBC.

A kifejezés szinte azonnal vírusszerűen kezdett terjedni, uralva a címlapokat és generálva a hashtageket.

A TikTok-on a #quietquitting közel 900 millió megtekintést tudhat magáénak. Ka'imi videója, amelyben kifejtette: „Nem fogok heti hatvanórás munkát vállalni és halálra dolgozni magam egy olyan munkahelyért, amely nem törődik velem, mint emberrel”. A videó több mint 7 millió megtekintést és 38 ezer kommentet gyűjtött be, és több mint 43 ezren osztották meg.

Ka'imi, aki akkoriban étteremvezetőként dolgozott Washington államban, a mozgalom egyik alapfigurájává vált, amelynek köszönhetően a csendes felmondás hamarosan afféle becsületbeli üggyé vált. Csendes kilépőnek nevezni magadat hirtelen menő, legalábbis trendi lett. A 23 éves fiatalember szerint ez azért történt, mert nagyon sokan azonnal azonosultak azzal az érzéssel, hogy a munkaadójuk kihasználta őket.

A csendes kilépők csak nevet adtak egy életérzésnek

Azt hiszem, egy ideig az emberek frusztráltnak érezték magukat, de nem tudták megfogalmazni, hogy miért, azon kívül, hogy dühös vagyok a főnökömre. Aztán amikor a beszélgetés a csendes felmondásra terelődött, úgy érezték, hogy ez a munkakultúráról, a kapitalizmusról és a kizsákmányolásról szól – tette hozzá Ka'imi. Bár a trend kikopott a mindennapi közbeszédből, a szakértők szerint a csendes kilépés szelleme még mindig látványosan tartja magát.

A csendes kilépés népszerűsége Katie Bailey, a londoni Kings College foglalkoztatás professzora szerint úgy kezdődött, hogy az emberek a világjárvány idején átértékelték a munkával kapcsolatos tapasztalataikat, a munkáltatójukkal való kapcsolatukat és általában az életüket. „Mint sok más közösségi média trend, ez is a kommentelők miatt indult be: akadémikusok, közgazdászok, a munkaerő más szakértői mind erről beszéltek” – mondta a professzor.

A csendes kilépők nem igazi lázadók

Míg sokan tudtak azonosulni ezzel a kifejezéssel, mások a csendes kilépőket ostorozták. A Dr. Phil show-ban Brent Wilsey San Diegó-i pénzügyi tervező azt mondta, hogy ez csupán lustaság. Ka'imi szerint a kifejezés bár menőnek tűnt, a csendes kilépés valójában sosem a lázadásról szólt.

Ez csak azt jelenti, hogy végezzük a munkánkat. Ez nem egy túlzó tiltakozás, hogy szabotáld a munkaadóidat, vagy mindennap későn gyere be, esetleg lopj a cégedtől. A csendes kilépés azt jelenti, hogy ha azért vagyok felvéve, hogy A, B és C dolgokat elvégezzek, akkor csak ennyit teszek. Ez az ellenállás az X, Y és Z elvégzésével szemben, ami nem szerepel a munkaköri leírásodban, és amiért nem is kapsz pluszfizetést

– fejti ki hitvallását Ka'imi.

A munkavállalók egyre tudatosabban próbálják visszaszerezni az autonómiát és az ellenőrzést, és azt mondják: ember vagyok, és a munkán kívül más dolgok is vannak az életemben. Bailey azt állítja, hogy a szűkös munkaerőpiac, ahol a vállalatok küzdenek a státuszok betöltéséért és az alkalmazottak megtartásáért, segített felbátorítani a csendes felmondókat, hogy a közösségi médiában is nyilvánosságra hozzák a érveiket, anélkül, hogy félnének a kirúgástól.

Ka'imi azt mondja, nem csak attól nem félt, hogy a főnökei meglátják a videóit; remélte, hogy meglátják, még akkor is, ha ettől a csendes felmondása kevésbé lett csendes. Hozzáteszi, büszke volt arra, hogy megkereste a főnökét, hogy szabadnapot kérjen a talk show-ban való szereplése miatt, ahol arról beszélt, mennyire nem szereti a munkáját. Ka'imi azt remélte, hogy a nyíltságával talán képes lesz érdemi változásokat elérni, mind a munkahelyén, mind pedig az egész világon. 

Hogyan látja a pszichológus a quiet quittinget?

Petrusán-Molnár Dalma tanácsadó szakpszichológus a Napi.hu-nak elmondta, hogy quiet quitting jelenségére nem feltétlen kell úgy tekinteni, mint csendes felmondásra. Sokkal inkább szól a jelenség a saját határok meghúzásáról, a próbálkozásról, hogy

a munka ne vehesse át a teret a magánélet felett. Aki a quiet quitting „eszközével” él, szigorúan ahhoz tartja magát, ami a munkaköri leírásában szerepel, elvégzi a minimum elvártat, de semmivel sem többet.

A quiet quittingben sok területen lehet meghúzni a határokat:

  • nem veszünk fel munkaidő után telefonhívást,
  • nem válaszolunk munkaidőn túl céges levelezésekre,
  • vagy éppen csak olyan jellegű munkát vállalunk el, amihez nem kell folyamatosan erőn felül teljesíteni.

„A munka-magánélet egyensúlyának a megteremtése nagyon fontos. Nem lehet magunkat hosszútávon kizsigerelni, folyamatosan 120 százalékon pörgetni, mert az fásultsághoz, kiégéshez vezet. Ez nemhogy nem visz előrébb a feladatok megoldásában, a kiégés szimptómáinak a kezelése sok időbe és energiába fog kerülni” – figyelmeztet a szakpszichológus.

Az önismeret nélkülözhetetlen a reális mérlegeléshez

Ezen a ponton lesz kiemelten fontos saját önismeretünk, hogy a rendelkezésreálló energiánk, képességeink, szükségleteink mentén reálisan tudjuk mérlegelni a munkával kapcsolatos feladatokat, esetleges extra kihívásokat.

Lássuk és láttassuk személyes határainkat, valamint legyünk tisztában értékeinkkel!

 A legfontosabb tehát abban a rendszerben, amiben élünk, egy arany középút megtalálása: legyünk egészségesen ambiciózusok, tudjuk, reálisan hol szeretnénk tartani 5-10 év múlva, emellett pedig merjük meghúzni a munka-magánélet határát, és fordítsunk kellő figyelmet testi-lelki jólétünk folyamatos karbantartására, belső erőforrásaink monitorozására és feltöltésére.