Az alsóház és a felső kamara, a Lordok Háza tagjaiból álló összpárti emberi jogi bizottság hétfőn ismertetett átfogó tanulmányának előzményeként a konzervatív párti brit kormány államközi egyezményt kötött Ruandával arról, hogy a Nagy-Britanniába illegálisan – mindenekelőtt az európai kontinensről csónakokkal – érkezőket a közép-afrikai ország befogadja.
A tervet azonban a brit legfelsőbb bíróság tavaly novemberben jogellenesnek minősítette.
A testület egyhangú végzése szerint ugyanis az egyezmény nem küszöbölte ki annak a kockázatát, hogy a Nagy-Britanniából áttelepített menedékkérőket a ruandai kormány visszatoloncolja azokba az országokba, ahonnan elmenekültek, vagy más olyan országokba, ahol jogsérelem vagy üldöztetés érheti őket.
A brit kormány ezt a határozatot próbálja megkerülni egyrészt azzal, hogy törvényben rögzíti Ruanda biztonságos mivoltát, másrészt azzal, hogy decemberben új, átdolgozott és garanciákat tartalmazó megállapodást írt alá a ruandai kormánnyal.
A londoni parlament alsó- és felsőházának emberi jogi bizottsága azonban hétfőn ismertetett tanulmányában leszögezte: a készülő jogszabály kikezdi a brit emberi jogi törvény által biztosított védelmet, emellett ellentmond az emberi jogok európai konvenciójában megfogalmazott garanciáknak, és nem felel meg a Nagy-Britannia által nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeknek sem.
A törvénytervezet nem akadályozza meg, hogy az áttelepítési végzések érintettjei az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elé vigyék ügyüket, megteremti ugyanakkor annak a lehetőségét, hogy a brit kormány illetékes miniszterei figyelmen kívül hagyják a strasbourgi jogi fórum intézkedéseit, amelyek a nemzetközi jog alapján Nagy-Britanniára is kötelező hatályúak – áll a parlamenti bizottság hétfői jelentésében.
Rishi Sunak brit miniszterelnök nemrégiben leszögezte, hogy London kész lenne az EJEB végzéseivel is dacolni a Nagy-Britanniába illegálisan érkező menedékkérők ruandai áttelepítésének ügyében.
A Ruandát biztonságos országgá nyilvánító törvénytervezet alsóházi vitájának lezárulta után Sunak úgy fogalmazott:
ha az a kérdés, hogy bizonyos körülmények között kész lenne-e a 39-es szabály alapján meghozott esetleges EJEB-intézkedésekkel is dacolni, a válasz egyértelműen igen.
Az EJEB eljárási szabályrendjének 39-es cikke szerint a strasbourgi emberi jogi bíróság a nemzetállamokra nézve kötelező, halasztó hatályú intézkedéseket hozhat, ha arra az álláspontra jut, hogy az adott ügyben a kérelmezőnek „súlyos, visszafordíthatatlan sérelemmel" kell szembenéznie.
A Ruandát biztonságos országgá nyilvánító törvénytervezetet a londoni alsóház a múlt hónapban elfogadta. Az indítványt jelenleg a Lordok Háza tárgyalja, és a tagok jelzései alapján valószínűsíthető, hogy módosításokat eszközöl.
A tervezet ebben az esetben visszakerül az alsóház elé, amelynek ismét vitát kell tartania és szavaznia kell a javasolt jogszabályról.
Rishi Sunak kormányának terveit keresztülhúzta a brit legfelsőbb bíróság. Az ügy előzményeit az Economx is megírta, itt vannak a részletek >>>