Miután Németország, Svédország és Norvégia felszólította állampolgárait, hogy készüljenek fel a háborúra, mert várható az Oroszországgal való konfrontáció, két évvel az ukrajnai háború kezdete után Dánia is megkongatta a vészharangot.

Troels Lund Poulsen védelmi miniszter a koppenhágai parlamentben kijelentette: a dán FE titkosszolgálat azt feltételezi, hogy Oroszország nagy valószínűséggel katonai erőt fog alkalmazni „a NATO-államok kihívására”, azaz az elkövetkező időkben nagy esély van a Putyin által indított katonai akciókra, amelyekre a tömbnek reagálnia kell.

Kapcsolódó

Fenyegető műveletek miatt összekapják a hadsereget

A dán titkosszolgálat egyelőre nem közvetlen háborút feltételez, inkább a háborús küszöb alatti hadműveleteket, Moszkva például repülőgépeket és hadihajókat fog küldeni a nemzeti határok megsértésére.

A hétfőn elhangzott figyelmeztetés azzal számol, hogy Putyin rövidesen egy NATO-ország határa mentén tömegesítheti hadseregét a további nyomásgyakorlás céljából.

Putyinról van szó, arról, hogy Oroszország katonai erejét felhasználva újabb kihívás elé állítja a NATO-országokat – fogalmazott a dán miniszter, kiemelve, hogy az 5. cikkelyt nem szabad kiváltani.

Egy mindenki ellen

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 5. cikkelye szerint, ha fegyveres támadás éri az egyik tagállamot, az az egész NATO elleni támadásnak számít, amelyben minden tagnak támogatnia kell a megtámadott felet. Eddig egyetlen alkalommal, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után élt az Egyesült Államok az 5. cikkely adta lehetőséggel, amely a katonai szövetség nemzetközi terrorizmus elleni fellépéséhez vezetett.

A titkosszolgálat friss prognózisa kapcsán Flemming Splidsboel dániai orosz-szakértő az X-en megerősítette, hogy valószínűtlen a területhódításra tett kísérlet, de olyan műveletekre nagy az esély, amelyek megbénítják a NATO döntéshozatali folyamatait, veszélyeztetik a kohéziót és gyengítik a szövetség akaratát – idézi az oe24.at.

A dán hadsereg vezetője, Flemming Lentfer tábornok emiatt sürgősen modernizálni akarja az ország fegyveres erőit, mivel Oroszország ma sokkal erősebb, mint azt néhány évvel ezelőtt bárki várta.

Korábban a brit hadsereg vezetője is azt követelte, hogy a briteket olyan „polgári hadseregbe” toborozzák, amely képes szárazföldi háborút vívni Oroszországgal, míg a svéd fegyveres erők főnöke is már kijelentette, hogy minden svédnek fel kell készülnie a háborúra.

Emellett a németeknél is a kötelező katonai szolgálat visszaállításának lehetőségéről tárgyalnak, illetve a Bundeswehr megerősítésén dolgoznak.

Putyin nyeregben van és fölénybe kerülhet

Az osztrák napilap idézi: egyre több olyan spekuláció lát napvilágot NATO-körökben, amelyek a kiábrándultságról szólnak, mert Ukrajna ellentámadása nem érte el az áttörést. Ráadásul az ország politikailag megosztott és minden arra utal, hogy az oroszok a közeljövőben fölénybe kerülnek a frontvonalon. Oroszország ezért továbbra is állandó kockázatot jelent Európa számára. 

Putyin jelenleg is szilárdan nyeregben van: a márciusi oroszországi elnökválasztást várhatóan megnyeri, és nem fog megelégedni az ukrajnai részsikerrel – előbb-utóbb újra megpróbálja egész Ukrajnát az irányítása alá vonni. Holland, német és amerikai NATO-tábornokok, illetve katonai elemzők attól tartanak, hogy Putyin hadserege a tényleges frontvonalak mögé csap, hogy megsemmisítse a háború fenntartásához nélkülözhetetlen polgári és katonai infrastruktúrát. 

Fel kell tételeznünk, hogy az erőszak teljes spektrumát felhasználja az utánpótlási vonalak megsemmisítésére – nyilatkozta Alexander Sollfrank NATO altábornagy a brit The Timesban. 

Ez a finnországi, svédországi, szlovákiai és lengyelországi szabotázscselekményektől a kibertámadásokig, rakéta- és dróntámadásokig terjedhet, amit hibrid hadviselésnek neveznek. A Nyugat kritikus infrastruktúrája elleni kibertámadások célja a társadalom destabilizálása és az országok felbujtása, célzott félretájékoztatással. 

Világháború: a klímaváltozás a fő kockázati tényező

Egykor elképzelhetetlen volt a harmadik világháború gondolata, most közelebbinek tűnik, mint valaha. A NATO-országok ezért készítik fel állampolgáraikat a nagyhatalmak közötti, következő globális konfliktusra – állapította meg Maurizio Geri, a NATO egykori biztonsági elemzője, aki szerint csak sebtapasz a polgári hadseregek toborzásának hangoztatása egy pusztító, ám elkerülhető forgatókönyv ellen.

Új elemzésében rámutat: a vezetők egyike sem említi ugyanis az elefántot a szobában, mégpedig, hogy az Oroszországgal vívott háború lehetőségét leginkább a klímaváltozás fokozza.

Mint emlékeztet, az éghajlatváltozás hatására a tengeri jég visszahúzódik az Északi-sarkvidéken, ezért az elkövetkező két évtizedben drámaian nő a régióban az orosz invázió esélye. Az Északi-sarkvidék bőséges természeti erőforrásaival, ideális stratégiai elhelyezkedésével óriási lehetőségeket rejt, hogy új, gyors útvonalak nyíljanak a tengeri kereskedelem számára, amelynek ellenőrzésére Putyin törekszik, megcélozva a világ legnagyobb, kiaknázatlan ásványi és fosszilis tüzelőanyag-készleteit. 

Az orosz elnök az Északi-sarkvidék leuralását kritikus jelentőségűnek tartja rezsimjének gazdasági túlélése szempontjából a következő 30 évben.

Az orosz északi-sarkvidéken a feltételezések szerint az orosz gázkészletek 95 százaléka és az olajtartalékok 60 százaléka található, de még feltáratlan.

A fokozódó nyugati szankciók és a nemzetközi elszigetelődés pedig a sarkvidéki erőforrásokhoz való hozzáférés megnyitására sarkallja, ám azokra részben a NATO-hatalmak is igényt tartanak – ez pedig tülekedést indíthat el a területi uralomért.

A puskaporos hordót valójában ez gyújthatja be – összegezte Maurizio Geri az Euractiv-nak. Kiemelte: a háború kockázatának csökkentése érdekében a NATO-nak prioritásként kell kezelnie az éghajlatváltozás elleni fellépést. 

A hidegháború óta példátlan terveken dolgozik a NATO

A NATO hadviselésének átalakítására van szükség, a kollektív védelem új korszakában, a hatékonyság helyett az eredményességre kell összpontosítani – jelentette ki Rob Bauer admirális, a NATO katonai bizottságának elnöke Brüsszelben.