Utolsó tagállamként, de megszavazta Svédország NATO-tagságát a magyar parlament is. A múlt heti kormányfői szintű megállapodás után a képviselők elsöprő többséggel – 188 igen, 6 nem voks mellett – támogatták a katonai tömb bővítését.

A V4-es országok vezetőinek keddi, prágai csúcstalálkozóján Orbán Viktor magyar kormányfőt kifütyülték, de Robert Fico szlovák miniszterelnököt sem kímélték. A lengyel országvezetés nem Prágában, hanem otthon, ott azonban országszerte szembesültek tüntetőkkel. A lengyel gazdák már január óta tiltakoznak, és semmi jel nem utal arra, hogy hamarosan véget érnének. A rendőrség türelemre és a kerülőutak felkutatására szólította fel az autósokat, és azt javasolják, hogy kerüljék az utazást, ha az nem szükséges.

Pavlosz Marinakisz görög kormányszóvivő pedig hétfőn bejelentette, Görögország is részt vesz abban az uniós misszióban, amelynek célja a kereskedelmi hajók védelme a jemeni húszi lázadók támadásaival szemben. Az athéni kormány szerint ezt az indokolja, hogy a húszik támadásai megzavarták a görög tulajdonban lévő kereskedelmi hajók forgalmát az ország legnagyobb kikötőjében, Píreuszban, egyes konténerszállítók pedig már egyáltalán nem is kötnek ki ott.

Megosztó ukrajnai kérdések

Robert Fico már az EU és a NATO vezetőinek hétfői párizsi találkozója előtt arról beszélt, hogy a megvitatandó témákat felsoroló dokumentumtól „a hideg futkos a hátán”.

Ezek a témák arra utalnak, hogy számos NATO- és EU-tagállam fontolgatja, hogy kétoldalú alapon csapatokat küld Ukrajnába. Nem tudom megmondani, hogy milyen célból vagy mit tennének ott

– mondta.

Később aztán a találkozó házigazdája, Emmanuel Macron francia elnök is megerősítette, szóba került ez a forgatókönyv is. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút – fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor, hogy a nyugati szárazföldi csapatok Ukrajnába küldésében nem volt konszenzus a megbeszélésen résztvevő 20 európai vezető között.

Egyeztetett aztán Ukrajna további támogatásáról Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Joe Biden amerikai államfő is a két politikus pénteki washingtoni találkozóján.

Putyin sokat vár az orosz gazdaságtól

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki évértékelőjén kitért a párizsi találkozón felmerült javaslatra. „Meg kell érteniük, hogy nekünk is vannak olyan fegyvereink, amelyekkel az ő területeiken lehet célpontokat támadni” – figyelmeztetett.

Az államfő roppant optimistán beszélt az ország gazdasági kilátásairól. Elmondta, hogy ilyen tekintetben globális szinten a top 4-be jutást vár a következő években.

„Az orosz gazdaság egyelőre bírja a rá nehezedő nyomást. A fő exportcikkeknek lettek új piacai, de gyakran a régiekre is eljutnak, csak kerülőúton. A szankciók eredetileg hosszú távú hatást kell, hogy gyakoroljanak az orosz gazdaságra, ennek eredményeit azonban még csak kis mértékben láthatjuk”

– nyilatkozta az Economxnak Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, az Eurázsia Központ szakértője.

Tömegek merészkedtek el Navalnij temetésére

Putyin évértékelőjében számos témát említett, egyet azonban – ahogy arra számítani lehetett – kínosan került. Nem beszélt Alekszej Navalnijról, akinek a temetése az államfői beszéd másnapján volt esedékes.

Oroszországban olyan fokozott már az elnyomás, hogy az az emberek fizikai biztonságát veszélyezteti – fogalmazott az Economxnak nyilatkozó Oroszország-szakértő. Takácsy Dorka, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) kutatója hangsúlyozta, „gyülekezési tilalom van érvényben, de megtiltották még az egyszemélyes tüntetéseket is”.

Az elnyomás és a fokozott rendőri jelenlét ellenére azonban oroszok ezrei kockáztatták a letartóztatást, hogy leróják tiszteletüket és elbúcsúzzanak Navalnijtól a pénteki moszkvai temetésen. A BBC beszámolója szerint egyesek még skandálásba is kezdtek. Felharsant a „nem a háborúra” és a „Putyin nélküli Oroszországot” is.