Ma és holnap előrehozott parlamenti választásokat tartanak Csehországban. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a legtöbb szavazatra a balközép szociáldemokrata párt (CSSD) számíthat, de támogatottsága a választások közeledtével egyre csökkent. A baloldali párt programja több ponton meglehetősen hasonlít a magyar jobboldaléhoz: a szociáldemokrata párt felszámolná a nyugdíjpénztári rendszert és az egészségügyi reform azon lépését, amely előírta, hogy a betegeknek hozzá kell járulniuk gyógyításuk költségeihez. A társasági adót a jelenlegi 19-ről 21, a közműszolgáltatóknál, a telefontársaságoknál és a pénzintézeteknél 25-30 százalékra emelné. Ugyanakkor azt ígéri, hogy megpróbálja a költségvetési hiányt a háromszázalékos uniós határ alatt tartani és 2020 táján csatlakozna az eurózónához. Emellett a minimálbér felemelését és az infrastruktúra-beruházások növelését helyezte kilátásba. A közvélemény-kutatások szerint 24,5 százalékra számíthatnak a szocdemek. A kommunista párt (KSCM − 17,1 százalék) programja sok pontban megegyezik a szociáldemokratákéval, viszont élesen NATO-ellenes.

A legnagyobb vetélytárs a kormányzásba belebukott jobbközép polgári demokrata párt (ODS − 9,3 százalék), amely a rendszerváltás óta a gazdasági reformok élharcosa, de ennek köszönhetően mára 22 éves fennállása óta a legmélyebbre süllyedt a népszerűsége. Euroszkeptikus − bár ebben meg sem közelíti alapító atyját, a volt köztársasági elnök Václav Klaust −, s mint ilyen, ellenzi az európai integráció elmélyítését.

Feljövőben van az "elégedetlen állampolgárok szövetsége" (ANO − 14,8 százalék), Andrej Babis multimilliárdos pártja, amely leginkább a korrupcióellenes harcra s az állami intézmények áramvonalasítására koncentrál. Ugyancsak esélyes a bejutásra a TOP 09 (11,5 százalék), Karel Schwarzenberg volt külügyminiszter, Václav Hável elnök egykori közeli munkatársának pártja. Az Európa-szerte nagy tiszteletnek örvendő politikus szervezete a szigorú költségvetési politika és az európai integráció feltétlen híve.

Kép: Napi grafikonok

Korrupciós botrányok és az államfő miatt kerül sor a mostani választásokra. Júniusban, miután kabinetfőnöke korrupciós botrányba keveredett, s pártjának több vezető képviselőjét őrizetbe vették, lemondott a Petr Necas vezette jobbközép kormány, és bár a szokásoknak megfelelően várható volt, hogy egy másik konzervatív csapat veszi át a helyét, Milos Zeman szociáldemokrata államfő ezt megtorpedózta. Egy, az alkotmány adta lehetőséget felhasználva átmeneti kormányt bízott meg az ország vezetésével. A volt koalíciós partnerek képtelenek voltak saját körükből új kormányt létrehozni, így ki kellett írni a hét hónappal előrehozott választásokat.

Necas 2010-ben került hatalomra és számos ésszerű, de a lakosság által rosszul fogadott, megszorításokkal járó reformot vezetett be, ráadásul ezek nem hozták meg a várt eredményt: nem sikerült csökkenteni az államadósságot és fellendíteni a gazdaságot. Helyzetét nehezítette, hogy tavaly Milos Zeman baloldali jelszavaival megnyerte az elnökválasztást. Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy meg kell állítani a kormányt, és a maga részéről valóban igyekezett minél többször keresztbe tenni Necasnak. A miniszterelnök bukása után hívét és személyes jó barátját, Jiri Rusnokot bízta meg az átmeneti kormány megalakításával. Az államfő sokak szerint alkotmány-, sőt demokráciaellenes beavatkozása a politikába a mostani választás központi kérdésévé nem azt teszi, hogy a jobb- vagy a baloldal győz, hanem hogy elegendő támogatást kap-e egy pragmatikus vezető irányítása alatt álló kormány, amely helyreteszi az államfőt és visszaállítja a bizalmat az emberek, a parlament s az ország vezetése között.

A szavazatok várható megoszlása feltétlenül koalíciós kormányzást ígér, ráadásul ehhez nem lenne elég egy szocdem−kommunista összefogás, így burjánzanak a találgatások, hogy még melyik pártot vonnák be a kormányzásba.