Drámai képet fest a kontinens vezető ipari hatalmának jövőjéről az a mintegy 3300 vállalat körében végzett felmérés, amelyben a Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) megállapítja: a német energiapolitika egyre kockázatosabbá válik a magas árak és az energiaellátás megtervezésének képtelensége miatt.

Ez minden eddiginél nagyobb akadályt jelent a termelésben és a beruházásokban, ezért folyamatosan nő azon vállalatok száma, amelyek a Németországból való kivándorláson gondolkodnak.

Kapcsolódó

Az idei Energiaátmeneti Barométer rámutat: legnagyobb nyugati partnerünknél a gazdasági szereplők bizalma súlyosan megsérült – míg tavaly még sok cég látott lehetőséget az energetikai átállásban, az utóbbi időben a kockázatok egyértelműen felülmúlták azokat.

Az iparkamara szerint a nagyhatalom ipartalanítása már folyamatban van, ami rossz hír a németek partnereinek, köztük Magyarországnak is.

Nincs megállás, leépül a német ipar?

Különösen az energiaigényes vállalatok kényszerülnek megszorításokra vagy kivonulásra: a magas áramköltséggel rendelkező cégek 45 százaléka, míg az ötszáz fő feletti gyártók 51 százaléka korlátozza a termelését vagy migrálni készül – utóbbiak aránya 2023-hoz képest nyolc százalékkal nőtt.

Ezek az energiaigényes ipari szereplők ráadásul nemzetközileg jó pozícióban vannak, ami számukra megkönnyíti a kivonulást.

Németországnak viszont ez azt jelenti, hogy a dezindusztrializáció ellen nincs és nem is várható érdemi fellépés – idézi a DIHK egy nyugatnémet nagyvállalat véleményét a felmérésből.

Ismét a kormányt bírálják a cégek

A német iparkamara vezetői nem rejtik véka alá, hogy a cégek főként a szövetségi kormányt tartják felelősnek a romló kilátásokért. 

Olaf Scholz kancellár és gazdasági minisztere, Robert Habeck teljesen figyelmen kívül hagyja az energiaellátás és az energiaár kérdésének fenntartható megoldásait, ami ez oda vezet, hogy nézhetik országunk leépülését – fogalmazott a Weltnek Achim Dercks, a DIHK ügyvezető-helyettese.

Szerinte a politikusok nem veszik komolyan a vállalatok aggodalmait, sőt, eltitkolják a valós helyzetet, ami szavai szerint trükközés, és megdöbbenti az üzleti szereplőket.

Leépítési hullám fenyeget

Németországban az utóbbi hónapokban ugyan jelentősen csökkentek az energiaárak az ukrajnai háborút követő rekordértékek után, ám az áramárak a határidős piacon még mindig kétszer olyan magasak, mint a válság előtt, a gáz pedig négyszer-ötször többe kerül, mint az Egyesült Államokban.

Emiatt a vállalatok több mint harmada kevesebbet tud befektetni az alapvető működési folyamatokba, míg a cégek ötödének el kell halasztania a kutatás-fejlesztési beruházásokat.

Az országos felmérés szerint összességében az ipar szereplőinek kétharmada látja veszélyben saját versenyképességét, ami példátlanul nagy arányban utal arra, hogy a német gazdaság teljesítményét válság bénítja.

A termelés tervezett áthelyezése mellett egy másik akut veszély is fenyeget: ha a cégek már nem fektetnek be az alapfolyamataikba, az egyenértékű a részletekben történő leszereléssel, ami munkavállalók ezreinek jelentheti a megélhetésük elvesztését – figyelmeztetett a kamara.

Stresszhelyzetben a kkv-k

Megerősíti az aggodalmakat a Bonni Kis- és Középvállalkozások Kutatóintézete (IfM) is, amely legutóbb felmérte: a német munkaerő több mint felét foglalkoztató, mintegy 3,4 millió kkv egyre nehezebben tud megbirkózni azokkal a kihívásokkal, amit a világjárvány és az ukrajnai háború okozott, tetézve az ingadozó gazdaságpolitikával, a szigorodó szabályozással és a szakképzett munkaerő növekvő hiányával. 

Emiatt több mint 250 ezer kis-és közepes vállalat létezése van közvetlen veszélyben, amelyek a következő öt évben lehúzhatják a rolót, amennyiben nem lesz számukra kedvező gazdaságpolitikai fordulat.