Frissítés: jobboldali erők győzelme
18 órakor már elérhetők az első előrejelzések a németországi európai parlamenti választásokról.
Az ARD és a ZDF kezdeti adatai a jobbközép EVP-szövetség egyértelmű győzelmét jelzik a német vezető jelölttel, Ursula von der Leyennel.
Ennek megfelelően az első helyen egyértelműen a CDU/CSU Unió végzett 30 százalékkal, míg – megelőzve a jelzőlámpás kormánykoalíció pártjait – második helyre erősödött a szélsőjobboldali AfD párt 16,5 százalékkal.
Olaf Scholz kancellár pártja, az SPD „keserű vereségként” éli meg, hogy mindössze 14 százalékot sikerült elérnie – közölte a Berliner Zeitung.
Ausztriában az előzetes eredmények szerint a jobboldali FPÖ elsöprő győzelmet aratott az európai parlamenti választásokon – jelentette 17 óra után a Süddeutche Zeitung.
Az „Állítsuk meg az EU őrületét” mottóval választási kampányt folytató, populista párt 27 százalékkal megelőzte a szociáldemokrata SPÖ-t és a konzervatív kormányzópárt ÖVP-t, amelyek 23 százalék körül állnak – derül ki az APA hírügynökség, az ORF közszolgálati műsorszolgáltató és a Puls24 magántévé által a szavazóhelyiségek bezárásakor közzétett előrejelzésből.
Tömegek járultak az urnákhoz
Az Európai Parlament (EP) képviselőiről szóló választás tétje minden európai számára jelentős, hiszen annak eredménye határozza meg a kontinens jogalkotását a következő öt évben. Az indiai parlamenti választásokon kívül az EP-választás a világ legnagyobb demokratikus szavazása – és az egyetlen nemzeti határokon átnyúló közvetlen választás.
Előzetes felmérések szerint a jobboldali pártok valószínűleg a 27 uniós tagállam közül sokban, köztük Ausztriában, Franciaországban és Olaszországban is erőteljesen teljesítenek.
Németországban összesen 65 millió polgárt hívtak az urnák elé – az ottani sajtóhírek szerint vasárnap 13 óra után már viszonylag magasnak számított a részvételi arány.
Ausztriában csaknem 6,4 millió szavazásra jogosult lakost jegyeznek, akik szintén nagy arányban szavazhatnak az előző napokban végzett felmérések szerint.
A 16 évesek is választhatnak idén
A németeknél ráadásul csökkent a korhatár: a szövetségi törvény változásával idén először 16 és 17 évesek is szavazhatnak az európai választásokon.
Az EP összesen 720 képviselői mandátumából a német politikusok 96 helyet szerezhetnek (a legkevesebbet Ciprus, Luxemburg és Málta jegyzi majd 6-6 fővel) – Európa legnagyobb gazdaságában 35 párt és politikai egyesület mintegy 1400 jelöltje vesz részt a megméretésen.
Ahogy Magyarországon, a németeknél is a belföldi politikai erőviszonyok hangulatpróbájának tekintik az EU-s szavazást, amelyet látványos választási kampány előzött meg.
Az előrejelzések szerint a konzervatív CDU és a CSU (Kereszténydemokrata és Keresztényszociális) Unió számíthat fölényes győzelemre, illetve az Olaf Scholz jelzőlámpás koalíciójában vezető SPD párt, és a kisebb súlyú Zöldek teljesíthetnek erősen.
Nagy kérdés továbbá, hogy a CDU-CSU jelöltje, Ursula von der Leyen marad-e további öt évre a nagyhatalmú Európai Bizottság élén, ugyanakkor várhatóan szinte minden szem a kampány során legnagyobb hullámokat vető, szélsőjobboldali AfD párt eredményeire szegeződik.
Fáradtak a választók vagy megvédik a demokráciát?
2019-ben a németeknél magas, 60,6 százalékos volt a részvételi arány – hogy ezt a szintet most is elérik-e, még kérdés, mert akkor a németeket Brexit-effektus hajtotta nagy arányban az urnák elé.
Igaz, hogy ezúttal olyan súlyos témákban kell közvetve állást foglalni, mint a migráció, a geopolitikai biztonságot meghatározó háborús kérdések, az EU-hoz fűződő gazdasági és politikai kapcsolatok, és egyáltalán a demokrácia az, amiről döntenek – idézi a Berliner Zeitung.
Az ottani politikai világban viszont „választási fáradtságtól” is tartanak: a 2021-es szövetségi választás és népszavazás óta szinte minden évben, többször is szavazniuk kellett a polgároknak, hol tartományi választásokon, hol részleges szavazásokon. Ráadásul jövőre ismét dönteni kell a szövetségi kormányról, vagyis arról, hogy Scholz kancellár koalíciója folyathatja-e a munkát az ország élén.
Fölényes jobboldali győzelem jöhet a sógoroknál
Ausztria lakossága közel 10 ezer szavazóhelyiségben ugyancsak ma, 17 óráig dönthet az európai képviselőkről – a sógorok összesen hét pártlistán keresztül 20 politikust küldenek az EP-be, eggyel többet, mint eddig.
Az első sajtójelentések szerint délig már minden helyi élvonalbeli jelölt, illetve a választók többsége már leadta a szavazatát, mivel több kisebb településen kora délután zárnak a szavazóhelyiségek, de például Bécsben 17 óráig lehet voksolni.
A várakozások szerint az ÖVP, az SPÖ, az FPÖ, a Zöldek és a NEOS minden bizonnyal újra bejut az EP-be.
A felmérések szerint ugyanakkor a legnagyobb esélye a jobboldali FPÖ-nek (Szabadságpárt) van a választási győzelemre, amely az eddigi legjobb eredményét az első európai uniós választáson, 1996-ban érte el 27,53 százalékkal.
Érdekesség a mostani választásokon, hogy Stájerország néhány körzetében a heves viharok miatt több szavazóhelyiség megsemmisült vasárnapra, de az érintett területeken a polgármesterek kora reggelre mindenütt gondoskodtak a cserékről. Ezért nem számítanak arra, hogy ez hatással lesz a végeredményre, amelynek első összesítései késő este jelennek meg – írja a Kurier.