Egyre több német vásárolna atombunkert vagy egyéb biztos menedéket nyújtó ingatlant – nyilatkozta egy ingatlanügynök az Euronewsnak.

Tavaly Boris Pistorius védelmi miniszter kijelentette, az országnak 2029-re készen kell állnia egy esetleges háborúra. Az állam ennek megfelelően növeli védelmi költségvetését, az autógyártók pedig a hadianyagok termelésére való átállást fontolgatják.

A háborús hangulatot kihasználva jött létre az óvóhelyek értékesítésére szakosodott Bunker Makler Deutschland (Bunkerügynök Németország) nevű ingatlanügynökség is.

A cég menedzser-tulajdonosa, Peter Aurnhammer elmondta, szignifikánsan nőtt az igény a robbanásálló létesítményekre, és egyre több ember állít fel menedéket otthona védelmére.

Németország területén számos második világháborús és hidegháborús bunker található, azonban ezek nagy részre felújításra szorul.

Egyetlen nyilvános óvóhely sincs civilek számára

– fogalmaz a Bunker Makler honlapja.

A vállalkozás építmények biztosítását is vállalja egy esetleges nukleáris támadás előtt azok számára, akik nem tudják saját atombunkerüket felépíteni.

Lehetőséget kínálnak továbbá helyek bérlésére is úgynevezett menedékhotelekben, melyeket földalatti garázsokból alakítanak ki, és vészhelyzet esetén kiürítenek, lezárnak, majd ágyakat állítanak benne, ellátmányról gondoskodnak, és szellőzőrendszert működtetnek.

Békeidőben napi 35 és 89 euró közötti összegért lehet helyet váltani, amely vészhelyzet esetén 85-180 euróra emelkedik. A 7-10 éves előfizetések béke idején kezdhetők meg.

A legdrágább csomag a bunkerhelyen felül egy négycsillagos szállodai szobát, három hónapig garantált élelemellátást, valamint wellness és spa részleget is tartalmaz. Az alapcsomag ezzel szemben csak a menedékben biztosít helyet, és békeidőben nem lehet vele igénybe venni a hotelszolgáltatást.

Kevés, rossz állapotú bunker maradt

A világpolitika jelenlegi állásából más ingatlanügynökségek is profitálni próbáltak, és ugyancsak bunkerek eladásába kezdtek, ahol csak találtak ilyeneket.

A Bundestag januári jelentése szerint az országban 579 óvóhely maradt fenn a nyugat-német államokban épített 2000 ilyen létesítményből, ezek mindössze 478 ezer embert lennének képesek befogadni. A szám tartalmazza a vasútállomásokat, földalatti garázsokat és védett kórházakat, melyeket légvédelmi célből építettek a II. világháború alatt.

Ezek közül azonban egyetlenegy sem használható, a hosszú béke miatt ugyanis 2008-ban a német kormány úgy döntött, felhagy az óvóhelyek megfelelő állapotának megőrzésével.

A tavalyi év végén Svájc bejelentette, körülbelül 250 millió eurót fog költeni szükségmenedékhelyek fejlesztésére. A svájci törvények előírják, hogy minden polgár számára biztosítani kell az óvóhelyhez való hozzáférést, és minden új épületbe be kell építeni egy ilyen létesítményt is.

Az óvóhelyeket nukleáris robbanásokkal szemben ellenálló ajtókkal is ellátják, egyelőre azonban inkább borospincékként funkcionálnak.

Új szintre emelkedik a háborús készültség, Svédország korszerűsíti a bunkereket

A svéd katasztrófavédelmi hatóság (MSB) elmondta, az ország 9,3 millió eurót fordít egy esetleges atomcsapás esetén igénybe vehető óvóhelyek ellenőrzésére és korszerűsítésére.Bővebben>>>