A Robert Bosch Alapítvány által a héten közzétett legfrissebb német iskolai barométer szerint az iskolaigazgatók többsége a tanárhiányt tartja a német oktatási rendszer legnagyobb problémájának. Jelenleg körülbelül 30-40 ezerre becsülik a betöltetlen tanári álláshelyek számát – írja helyi oktatáspolitikai szakértőkre hivatkozva a Deutsche Welle.

A hivatalos németországi oktatáspolitika ebből a tanárhiányból egy alacsonyabb számot, megközelítőleg egy 12 ezres nagyságrendű pedagógushiányt ismer el.

Ugyanakkor a Német Pedagógusszövetség szerint ezek olyan módon kozmetikázott statisztikai adatok, hogy egyes iskolák a szülőket és az egyéb iskolai segítőket is tanárként szerepelteti a statisztikákban.

Régóta kongatjuk a vészharangokat. Ugyanakkor nem emlékszem olyan drámaian súlyos pedagógushiányra, mint amellyel most szembesülünk

– mondta el Heinz-Peter Meidinger, a Német Pedagógusszövetség elnöke a Deutsche Wellének.

A jelenség okát többek között ezekben a tényezőkben látják a szakemberek:

  • nem vonzó a pedagógusi pálya a németországi fiatalok, pályakezdők számára;
  • hirtelen hatalmas lett a német tanárokra nehezedő nyomás, miután 200 ezer menekült gyermek érkezett Ukrajnából, és őket a német törvények szerint 6 és 16 éves koruk között be kell iskolázni;
  • belépünk abba az időszakba, amikor a baby boomer generáció abbahagyja a munkát, vagyis elöregszik a német pedagógus társadalom.

A Német Gazdasági Intézet becslése szerint amennyiben a háború nem ér véget, az eddigiek alapján Németországnak akár 13,5 ezer tanárra is szüksége lehet, hogy oktatást tudjanak biztosítani a németországi rendszerben az ukrán gyerekek számára. Így 2030-ra akár 80 000 betöltetlen álláshely is lehet.

Jelen állás szerint a német diákoknak mindössze hét százaléka készül pedagógusnak, miközben köztük is sokan szakítják félbe menet közben a tanulmányaikat, vagy már végzett tanárként karriert váltanak.

A magyar viszonyokkal ellentétben a német pedagógusoknak elsősorban nem az anyagi megbecsültséggel van problémája, ők mindenekelőtt nem több fizetésre vágynak, hanem arra, hogy a jelenleginél több időt fordíthassanak alapfeladataik ellátására – árulta el a Német Pedagógusszövetség elnöke. Vagyis a túlterheltség a legnagyobb probléma.

Zajlik a tartományi verseny a tanárokért

Nem csoda, hogy az egyre kiélezettebb tanárhiány miatt komoly verseny alakult ki a német szövetségi tartományok között, hogy feltöltsék a hiányzó pedagógusi létszámokat.

Ezen belül a legnagyobb hiány az alábbi tárgyakat oktató pedagógusokból tapasztalható:

  • matematika;
  • kémia;
  • fizika;
  • ének-zene;
  • művészet.

A tehetősebbnek számító Bajorország például extra lakhatási támogatást és magasabb fizetést kínál a más tartományokból érkező pedagógusok számára.

Mind a német oktatási minisztérium, mind az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete egyetért abban, hogy meg kellene könnyíteni a tanári pályára való belépés feltételeit, ahogy szintén le kellene egyszerűsíteni a külföldről Németországba érkező pedagógusok elismertetési eljárását, amely jelenleg egy viszonylag bonyolult és nehézkes bürokratikus folyamat.

A külföldi tanárok helyzetét és munkavállalását az sem könnyíteni meg Németországban, hogy jelenleg nincs egységes szabályozás: a német tartományok egészen más munkavállalási feltételeket támasztanak a Németországon kívüli országokból érkező pedagógusokkal szemben.