A németek unják a jelzőlámpás koalíciót, az AfD jön fel, mint a talajvíz

Leckét kapott a szövetségi kormányt alkotó jelzőlámpás koalíció vasárnap Berlinben, ahol a több mint 2200 választókerületből 455-ben megismételték a 2021-es szövetségi választást. A fővárosi voksolást a júniusi európai parlamenti választások, valamint a szeptemberben sorra kerülő brandenburgi, türingiai és szászországi tartományi választások komoly próbájának tekintik Németországban.

Az 1990 óta mért legalacsonyabb részvételi arány mellett született eredmény márpedig keserű pirula Olaf Scholz kancellár számára: a koalíciós pártok, azaz a szociáldemokrata SPD, a szabaddemokrata FDP, és a Zöldek összességében veszítettek a szavazóbázisukból, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív CDU, valamint a szélsőjobboldali AfD 1,3, illetve 1 százalékponttal erősödött, különösen a keleti körzetekben.

Elemzők rámutattak: a 2021-es összesített eredményhez képest a szociáldemokraták, azaz a kancellár pártja több szavazatot veszített (–1,2 százalékpont), mint bármely másik párt, ezzel együtt minden közvetlen jelölt megvédte a parlamenti mandátumát. 

Érdemben ugyan nem változtat a Bundestag erőviszonyain a vasárnapi eredmény – bár négy képviselő lemondhat a mandátumáról és egy hellyel kisebb lesz a Bundestag –, ám több mint beszédes, hogy a vezető párt mellett az FDP 0,9, a Zöldek pedig 0,3 százalékponttal gyengültek. A német parlament ezentúl 735 taggal működik tovább.

Érdektelenek és fáradtak az emberek

Eleve alacsony volt a részvételi arány, a belpolitikai feszültségek ellenére a kormánypártoknak nem sikerült túl nagy tömeget mozgósítani a fővárosban: a mintegy 550 ezer berlini szavazó 69,5 százaléka kereste fel a szavazófülkéket, ez az arány az elmúlt 24 év leggyengébbike. 

Az eddigi legalacsonyabb értéket a 2009-es szövetségi választáson jegyezték, akkor 70,9 százalékos volt a részvétel. Ehhez képest 2021-ben, amikor a Bundestagot és a képviselőházat ugyanazon a napon választották meg, a szavazásra jogosultak legalább 75,2-e adta le a voksát. 

Ez volt a legfurcsább választás, amit Berlin valaha tartott. Sok embernek nehéz volt megértenie, hogy ők miért szavazhatnak, és az utca túloldalán élő szomszédaik miért nem – jegyezte meg Maximilian Schirmer, a berlini baloldali párt vezetője, emlékeztetve, hogy körülbelül két és fél éven belül ez volt a harmadik választás a fővárosban, a lakosság pedig elfáradt, ezért nehéz volt a mozgósítás.

Holott szerinte minden korábbinál fontosabb lett volna, ha többen járulnak a szavazóurnákhoz, különösen olyan időkben, amikor „a demokráciát jobboldali támadás éri.”

Kritika a kormánynak, veszély a demokráciára

Franziska Giffey, az SPD berlini közgazdasági szenátora pozitívan értékelte, hogy a kancellár pártja továbbra is a legerősebb erő a parlamentben. Mint mondta, a szociáldemokrata politika a demokrácia védelméről, a szegénység elleni küzdelemről és a jólét biztosításáról szól, ami a választáson igazolást nyert.

– fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a továbbiakban nagyon világossá teszik: kiállnak a demokratikus társadalom mellett, a jobboldali agitáció ellen – idézi a Berliner Zeitung.

A napilap rámutat: egyes körzetek eredményei szerint a veszteségek lényegesen nagyobbak az átlagnál, különösen az SPD és az FDP esetében. Például Pankow körzetben a szociáldemokraták hét százalékpontot, az FDP 4,4 százalékpontot, a Zöldek fél százalékpontot veszítettek, míg az AfD 5,7, a CDU pedig 5,0 százalékpontot erősödött.

Tarolt az ellenzék: gyanúsított nyerésben 

Beigazolódtak az eddigi félelmek: a kormánypártokkal ellentétben lényegében taroltak az ellenzékiek, azon belül is figyelemreméltó a gazdatüntetésekre is rátelepedő AfD növekvő népszerűsége.

Olyannyira, hogy például Steglitz-Zehlendorf választókerületében az AfD letartóztatásban lévő jelöltje, Birgit Malsack-Winkemann is javított 2021-es eredményén: vasárnap az első szavazatok 5,5 százalékát szerezte meg. Ez 0,2 százalékponttal több, mint a körülbelül két és fél évvel ezelőtti szövetségi választáson.  

A politikust 2022 decemberében számos más gyanúsítotthoz hasonlóan egy nagy razzia során tartóztatták le. A Szövetségi Ügyészség egy jobboldali terrorszervezet tagságával és támogatásával vádolja. A nő elismerte a vádak egy részét, de tagadja, hogy a csoportnak terrorista célja lenne.

– jelentette ki Kai Wegner, Berlin CDU-párti kormányzó polgármestere. 

Mint mondta, a szélsőséges erők további terjedése ellen úgy kell védekezni, hogy a demokratikus pártoknak komolyan kell venniük az emberek gondjait, és mindenekelőtt meg kell oldani a problémáikat.