Párizs is kétségbe vonta a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Benjamin Netanjahu ellen kiadott elfogatóparancsát, és közölték: az izraeli miniszterelnök náluk immunitást élvezne, ha országukba látogatna. Az Euronews híradása szerint a franciák döntése jelzésértékű, és látható, hogy a Netanjahu elleni elfogatóparancs éket vert az uniós országok közé.

Szakértői vélemények szerint az ICC tekintélye az elfogatóparancs kiadása óta csorbult, köszönhetően részben a parancsra adott túlzottan diplomatikus, kihátráló válaszoknak.

Emlékeztetőül: november 21-én a hágai székhelyű bíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Yoav Gallant korábbi izraeli védelmi miniszter, illetve Mohamed Deif ellen. Deif a Hamász magas rangú katonai vezetője volt, a 2023. október 7-ei, 1200 ember életét követelő terrortámadás egyik szülőatyja. Az ellene kiadott elfogatóparancs már a kiadás pillanatában értelmetlen volt, ugyanis az izraeli haderő a nyár folyamán Gázában végzett vele. A parancs kiadására való kérelmet Karim Khan főügyész májusban nyújtotta be az ICC-nek. Khan azért kérvényezte a letartóztatást, mert az Izrael és Hamász között dúló háború során felmerült a gyanúja, hogy a felek emberiesség elleni és háborús bűncselekményeket követnek el.

Orbán Viktor Magyarországra hívja az izraeli miniszterelnököt

A kormányfő szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság Benjamin Netanjahu ellen kiadott elfogatóparancsa pimasz és cinikus.

Az ICC-nek nincs felhatalmazása az elfogatóparancsok végrehajtására, így 124 tagállamára (köztük mind a 27 uniós tagállamra) hagyatkozik a gyanúsítottak letartóztatásában, az Egyesült Államok ugyanakkor nem tagja a szervezetnek.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszél Emmanuel Macron francia elnökkel az 5. Holokauszt Világfórumon a Yad Vashem Holokauszt Emlékmúzeumban 2020. január 23-án Jeruzsálemben, Izraelben. Fotó: Haim Tzach – Pool/Getty Images Kép: Getty Images
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszél Emmanuel Macron francia elnökkel az 5. Holokauszt Világfórumon a Yad Vashem Holokauszt Emlékmúzeumban 2020. január 23-án Jeruzsálemben, Izraelben.
Fotó: Haim Tzach – Pool/Getty Images

Megjegyzendő: az ICC-tagság nem kötelező érvényű a parancs végrehajtására, ahhoz a római statútumot át kell emelni az adott ország jogrendszerébe. Ez történt Magyarország esetében is. Lelkesen a Nemzetközi Büntetőbíróság tagjai lettünk még anno az uniós tagságunk előtt, ám ahogy azt Gulyás Gergely a legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatón is hangsúlyozta: az Országgyűlés nem tette a belső jog részévé az ICC római statútumát (2002 óta szerk.)

„Az alkotmányban rögzített államfői immunitással nincs összhangban az egyezmény. Most látjuk, hogy Áder Jánosnak ebben korábban milyen igaza volt. Izrael pedig Magyarország partnere, szívesen látják a miniszterelnökét” – közölte Gulyás Gergely.

A Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma

A Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) az első egyetemes jellegű állandó büntetőjogi igazságszolgáltatási intézmény, amely – a 2002-ben hatályba lépett Római Statútum 5. cikkében foglaltak szerint – a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűntettek elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonása céljából jött létre.
Milyen előnyökkel jár Magyarországnak, hogy tagja egy olyan szervezetnek, amelynek döntéseit elutasítja, mert nem képviseljük ott a fősodort? Nem lenne jobb tiszta vizet önteni a pohárba és kilépni? Történt-e már valaha letartóztatás ICC elfogatóparancs alapján? Többek között erről kérdezte az Economx Bátki Pál ügyvédet.
A neves büntetőjogász tájékoztatása szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság eddig 56 elfogatóparancsot adott ki, ami közül 21 lett sikeresen végrehajtva.

„Azzal kapcsolatban, hogy miért nem iktatjuk be a magyar jogba az általunk is aláírt nemzetközi szerződést én csak találgatni tudok. 2002-ben más volt a hazai és nemzetközi politikai környezet. Nem voltunk EU tagok és igyekeztünk minél több olyan nemzetközi jogi kötelezettséget vállalni ami erősíti a Magyarországgal szembeni nemzetközi bizalmat”

– hangsúlyozta Bátki Pál, egyben hozzátette, hogy azóta Magyarország politikai öntudata megnőtt, sőt hivatalos nemzetpolitika lett a "szuverenista" álláspont, ami szerint értelemszerűen egyre kevésbé ismerjük el a nemzetközi jog vagy akár EU jog korlátait, és a nemzetközi bíróságok hatalmát, hatásköreit.
Ezt több ország vallja rajtunk kívül is. Jelenleg ez nemzetközi tendencia lett, de az biztos hogy Magyarország egy zászlóshajója ennek. Az is biztos hogy morálisan a "kint is vagyok bent is vagyok" álláspont nem korrekt. De becsületére legyen mondva a magyar külpolitikának, már vizsgálja is a kormány a kilépés lehetőségét
– mondta Bátki Pál, aki szerint biztos, hogy az ICC egy régóta várt és nagy reményekkel induló nemzetközi jogi intézmény volt.
Ám, ha a nemzetközi politika közben úgy alakul, hogy nem tudja kiharcolni magának a neki szánt erős büntető hatalmat, és nem, hogy gyűjtené, hanem elveszíti a tagállamait és legitimációját, akkor el kell gondolkozni azon hogy hogyan tovább...  
 

Az elfogatóparancs közzétételét követően a magyar kormány kijelentette, hogy szembeszegül a bíróság utasításával, és csupán néhány európai főváros közölte, hogy letartóztatja Netanjahut, amennyiben az országuk területére lép, és amennyiben erre jogi kötelezettsége van. Több európai kormány is egymásnak ellentmondó nyilatkozatot tett. 

Többek közt Olaszország, Franciaország és Svédország is diplomatikusan azt mondta, hogy az ICC szuverenitását tiszteletben tartják, és a határozat végrehajtását a saját joghatóságukban megvizsgálják, de ezzel tulajdonképpen lesöpörték az asztalról az ügyet. A britek ehhez képest bátrabbak voltak: London szerint a bíróság döntése nem mérvadó, Izraelnek pedig joga van az önvédelemre – számolt be róla az Euronews, megjegyezve, hogy a Human Rights Watch megállapítása szerint, mivel az EU-tagállamok nem kötelezik el magukat a letartóztatás mellett, ezzel erősítik, hogy nem is kell megbüntetni senkit.

Melyik uniós tagállam teljesítené a kérést?

Belgium, Hollandia, Írország, Litvánia, Szlovénia és Spanyolország jelezte a leghatározottabban, hogy végrehajtaná az elfogatóparancsot. Alexander De Croo leköszönő belga miniszterelnök múlt csütörtökön azt mondta, hogy Belgium "vállalja a felelősségét", és hozzátette, hogy szerinte "nem lehet kettős mércét alkalmazni" Izraellel szemben sem.

Caspar Veldkamp holland külügyminiszter közölte, hogy Netanjahut Hollandiában letartóztatnák, ezzel együtt lemondta izraeli látogatását.

Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze beszél a Reutersnek adott interjúban a hollandiai Hágában, 2024. február 12-én.   Reuters, Piroschka van de Wouw
Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze beszél a Reutersnek adott interjúban a hollandiai Hágában, 2024. február 12-én.   Reuters, Piroschka van de Wouw
Kép: Reuters, Piroschka van de Wouw

Írország és Spanyolország közösen sürgették az EU-t, hogy szankcionálja Izraelt a gázai és libanoni műveletei miatt, és jelezték, hogy követik az elfogatóparancsban írtakat, miként Litvánia és Szlovénia is így döntött – írta meg az Euronews. A nemzetközi hírportál tudósítása alapján, annak ellenére, hogy Izrael szilárd szövetségesének számít, Ausztria is úgy nyilatkozott, hogy az ICC felszólításának kénytelenek lennének eleget tenni, de nem fogalmaztak annyira egyértelműen, mint De Croo vagy Veldkamp.

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter ezzel együtt "teljesen érthetetlennek" és "abszurdnak" nevezte a parancsot, de hozzátette, hogy "a nemzetközi jog nem képezi vita tárgyát", és hogy szerinte az mindenhol, mindenkor és mindenkire érvényes.

Észtország és Dánia annyit mondott, hogy támogatják az ICC munkáját, de nem közölték egyértelműen, hogy letartóztatnák-e Netanjahut vagy Gallantot.

Franciaország, Németország és Olaszország nem kötelezte el magát

Párizs a napokban visszakozott. A libanoni tűzszünet "fejében" azt mondták, hogy Netanjahu mentességet élvez az elfogatóparancsok alól, mivel Izrael nem tagja az ICC-nek.

Olaszország is megkérdőjelezte Netanjahu őrizetbe vételének megvalósíthatóságát. Antonio Tajani külügyminiszter a múlt héten közölte:

Netanjahu letartóztatása megvalósíthatatlan, legalábbis amíg ő Izrael miniszterelnöke.

Németország a parancs kiadásakor diplomatikus volt. Berlin annyit mondott, hogy "megvizsgálják" az elfogatóparancsra adott lehetséges választ, de a bíróságnak nyújtott rendíthetetlen támogatás és az Izraellel szembeni történelmi felelősség között tépelődve nem adtak konkrétabb választ, hogy a parancsot náluk követnék-e akciók. Annalena Baerbock német külügyminiszter a G7-ek olaszországi csúcstalálkozóján utalt rá, hogy Berlin "talán" eleget tesz a parancsnak, majd közölte, hogy „a német kormány betartja a törvényt, mert senki sem állhat a törvény felett”. Ezzel együtt egy német kormányszóvivő azt nyilatkozta, hogy "nehezen tudja elképzelni", hogy Németország valaha is őrizetbe venné Netanjahut.

Elszabotálnánk az elfogatóparancsot? „Nem Magyarország lesz az, amelyik csapdát állít majd nekik”

A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu és Yoav Gallant ellen. Szijjártó Péter szerint ez a döntés szégyenletes és abszurd. Bátki Pál ügyvéd úgy látja, ha ide jönnének, akkor biztosak lehetnének abban, hogy a magyar rendőrség nem fogja őket letartóztatni.

Kapcsolódó