Négy év alatt nagyott romlott Kína itthoni megítélése

A Pew Research Center új felmérése szerint a Kínával kapcsolatos vélemények nagyjából 24 országban negatívak: a felnőttek átlagosan 67 százaléka nyilvánított kedvezőtlen véleményt az országról, míg 28 százalékuk kedvező véleményen volt.

Negatív vélemények

A negatív nézetek kiterjednek Kína nemzetközi fellépéseinek értékelésére is. Annak ellenére, hogy Peking az elmúlt évben számos nagy horderejű diplomáciai kezdeményezést tett – mint például a Szaúd-Arábia és Irán közötti békemegállapodás közvetítése és az ukrajnai erőszak megszüntetésére irányuló 12 pontos javaslat – a megkérdezettek 71 százaléka szerint Kína nem járul hozzá a globális békéhez és stabilitáshoz.

Kenya, Mexikó és Nigéria

A legtöbben azt is gondolják, hogy Kína külpolitikájában nem veszi figyelembe más országok érdekeit (76 százalék). Ennek ellenére a Kínához való hozzáállás valamivel pozitívabb a közepes jövedelmű országokban , mint a gazdagabbak esetében. Sőt, három közepes jövedelmű országban, így Kenyában, Mexikóban és Nigériában a többség még Kínát is pozitívan értékeli. Ezekben az országokban sokkal többen látják Kína, mint a „puha hatalom” vonzerejét.

Valójában ezekben a közepes jövedelmű országokban a közvélemény viszonylag kedvező képet fest Kína szórakoztatóipari termékeiről, egyetemeiről és életszínvonaláról, miközben a legtöbb magas jövedelmű országban ezzel kevesen értenek egyet.

Magyarok, Kína, keleti nyitás

Ami a hazai Kína-hozzáállást illeti, 52 százalék, tehát az enyhe többség értékelt negatívan. Ezzel ugyan a középmezőnyben vagyunk, azonban elgondolkoztató, hogy 2019-ben csak a megkérdezettek 37 százaléka látta sötéten a kínai térfoglalást. 

Más kérdés viszont, hogy a 24 vizsgált országban azonban teljes az egyetértés a fejlett kínai technológiával kapcsolatban.

A Medián által megkérdezettek 69 százaléka írta le Kína technológiai eredményeit átlag felettinek a többi gazdag nemzethez képest, és 54 százalékuk szerint a kínai hadsereg a világ legjobbjai közé tartozik.

Az országról, mint a világ legnagyobb gazdasági hatalmáról alkotott nézet azonban némileg megingott az elmúlt években. Manapság többen nevezik az Egyesült Államokat a legnagyobb gazdasági hatalomnak, mint Kínát (a Mediánnál ez az arány 42 százalék vs. 33 százalék). Ennek az eltolódásnak nagy része a magas jövedelmű országokban történt, ahol a Kínát megnevező arány szinte minden vizsgált országban csökkent, ​​Németországban, Hollandiában, Lengyelországban és Svédországban is kétszámjegyű mértékben. Ugyanakkor Olaszország például az egyetlen olyan, felmérésben szereplő ország, ahol a többség, 55 százalék Kínát nevezi vezető gazdasági hatalomnak.

Kritikus amerikaiak

Az USA-ban, ahol még tavaly egyenlő arányban, 43-43 százalék tartották Kínát és az Egyesült Államokat a világ vezető gazdasági hatalmának, az elmúlt év alatt a nézetek jelentősen megváltoztak. Most az amerikaiak tíz százalékponttal nagyobb valószínűséggel nevezik meg az Egyesült Államokat, mint Kínát (48 százalék vs. 38 százalék).

Ezek az eredmények a Pew Research Center új felméréséből származnak, amelyet 2023. február 20. és május 22. között végeztek több mint 30 000 ember bevonásával 24 országban.

Az orosz-ukrán háború hatása

Szinte minden vizsgált magas jövedelmű országban a negatív vélemények jelenleg történelmi csúcson vagy annak közelében állnak.

Lengyelországban például a negatív vélemények 12 ponttal nőttek, ami talán az ukrajnai háború kínai kezeléséhez kapcsolódik.

A közepes jövedelmű országokban a Kínával kapcsolatos vélemények viszonylag pozitívabbak. Ennek ellenére a legtöbb ilyen országban a negatív értékelések is nőttek az országok legutóbbi, világjárvány előtti felmérése óta. Dél-Afrikában és Mexikóban például 2019 óta valamivel negatívabbra fordultak a vélemények, Argentínában, Brazíliában és Indiában pedig történelmi csúcsokat értek el. Indiában a vitatott határ mentén zajló katonai konfliktusok hozzájárulhattak a Kínával kapcsolatos kedvezőtlen vélemények 21 százalékpontos növekedéséhez.

A világ színpadán

A legtöbb országban a többség úgy gondolja, hogy Kína nem veszi figyelembe a hozzájuk hasonló országok érdekeit. Kanadában, Franciaországban, Izraelben, Spanyolországban és Svédországban mintegy fele vagy többen azt mondják, hogy Kína egyáltalán nem veszi figyelembe őket. Csak a vizsgált három szubszaharai afrikai országban, valamint Indonéziában érzi úgy a közvélemény mintegy fele vagy több, hogy Kína hallgat az országára.

A legtöbben Kínát is intervenciós hatalomnak tekintik. A Medián által megkérdezettek 57 százaléka szerint Kína nagymértékben vagy méltányosan beavatkozik más országok ügyeibe, míg 35 százalékuk szerint nem vagy egyáltalán nem.

Ausztráliában, Kanadában, Japánban, Dél-Koreában, Spanyolországban és az Egyesült Államokban körülbelül hét a tízből vagy többen úgy látják, hogy Kína belekeveredett más országok ügyeibe. Olaszországban ez az arány kiugróan magas, 82 százalékos.

A világ legjobbja

Valójában Dél-Koreán kívül minden országban a lakosság többsége azt állítja, hogy a kínai technológiai fejlesztések a világon a legjobbak, vagy átlag felettiek a többi gazdag nemzethez képest. És sok közepes jövedelmű országban tízből négyen a kínai technológiát a világ legjobbjának nevezik.

Hat közepes jövedelmű országban a többség azt állítja, hogy nemzetük gazdasága nagy vagy méltányos hasznot húzott a kínai befektetésekből. Nigériában, Kenyában és Dél-Afrikában körülbelül hét a tízből vagy többen állítják ezt.