A „Növekedési terv: Nyugat-Balkán és az EU találkozása” címmel rendezett találkozóra Szkopjéban került sor, melynek apropóján megvizsgáltuk, miket is tartogat a reform- és növekedési terv a csatlakozni kívánó országok számára.

Az EU Nyugat-Balkáni Reform- és Növekedési Terve: végső cél az EU bővítés

Az Európai Bizottság 2023 novemberében fogadta el azt az eszközt, amellyel a 2024-2027 közötti időszakban a félidei felülvizsgálat részeként 6 milliárd euró támogatást allokálna a nyugat-balkáni államok számára. Tekintettel a térség geopolitikai felértékelődésére az orosz-ukrán háború miatt, a javasolt eszköz bevezetésének célja egyrészről az Európai Unió elköteleződésének bizonyítása a Nyugat-Balkán felé; másrészről a régió társadalmi és gazdasági felzárkóztatásának támogatása. Ha az EU bővíteni szeretné a tagállamok körét – Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint márpedig 2030-ig ez a célja – akkor az utóbbi az egyik legnagyobb kihívása annak. A régió országainak GDP/fő rátája 30-50 százaléka az uniós átlagnak, amelyet jelen szintjén a közösség vélhetően nem integrálna.

A forrást a kedvezményezett országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró, Szerbia) hívhatják le közvetett és közvetlen irányítás alatt. Mindemellett az eszköz keretében finanszírozott tevékenységekben való részvétel nyitva áll nemzetközi és regionális szervezetek, valamint az EU tagállamai számára is. Természetesen az EU-nak ezzel célja az is, hogy a nyugat-balkáni szereplőket összekapcsolja az uniós vállalatokkal, így fokozva az együttműködést.

Hogy nézne ki a finanszírozás?

A bizottság javaslata nem váltja fel a régió korábbi támogatási eszközeit, a novemberben javasolt eszköz mindinkább az Előcsatlakozási és Támogatási Eszköz (IPA III) kiegészítéseként értelmezhető. Az IPA III forráskerete és a Reform- és Növekedési Terv kombinált pénzügyi hatása a Nyugat-Balkánon körülbelül olyan intenzitással bírhat, mint a kohéziós politika átlagosan az EU tagállamai számára. Az eszköz fontos aspektusa az is, hogy az IPA III-mal ellentétben jelen forrásból Törökország nem részesülne támogatásban, ami tovább növeli a jelentőségét a térség számára. A forrásallokáció két szempont– támogatás és folyósítás jellege – szerint valósul meg. A támogatás jellege szerint 2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra, valamint 4 milliárd euró EU által biztosított kedvezményes kölcsönre különül el.

Az EU feltételekhez köti a pénzt

Az eszköz egyik újítása az, hogy a pénzügyi folyósítás a kedvezményezett országok által végrehajtott konkrét reformok sikeres végrehajtásától függ. A kedvezményezettek népességi arányszáma és a GDP/fő arány alapján kiszámítják az indikatív juttatást, a folyósítás pedig eredményalapú rendszerben működik majd.

A források lehívását a csatlakozni kívánó államok mielőbb elkészítendő reformtervei és az abban foglaltak szerinti előrehaladás határozza meg – Szerbia és Koszovó esetében a normalizációs folyamat eredményei is. Tekintettel azonban a korábbi évek tapasztalataira, az EU által elvárt jogszabályok/intézkedések implementációja többségében részleges volt vagy csak jelentős késéssel valósult meg, emellett Szerbia és Koszovó esetében a korábbi brüsszeli és ohridi megállapodásokban foglaltak végrehajtását várják. A 2023-as év a májusi észak-koszovói, majd szeptemberi banjskai események margóján minimum turbulensként jellemezhetők és egyelőre nem látszik, hogy lenne ambíció a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre. Ez egyrészről a forráslehívás mértékének alacsonyabb volumenét is prognosztizálja ezen országoknál, másrészről azonban forrásnövekedést jelenthet a térség többi államánál.

Egymás elől is elvihetik a forrást

Az új eszköz egyfajta versenyt is teremt a régió államai között: amennyiben egy ország nem elégíti ki a forráslehíváshoz szükséges reformtervében vállaltakat, a Bizottság visszatarthatja az adott feltételnek megfelelő pénzeszközök egy részét/egészét. Ezt később feloldhatja, mivel a kedvezményezetteknek 1-2 év áll rendelkezésükre a feltételek teljesítésére. Ha erre nem kerül sor, a kombinált érték alapján kiszámított indikatív összeget a következő években újraosztják a többi kedvezményezett között. A regionális lemaradás mérséklése végett a térség országai így érdekeltebbé válhatnak a mielőbbi reformok megvalósításában. Ebből például olyan pro-európai kormányok vezette államok profitálhatnak, mint Albánia és Montenegró, melyek a 2023. évi országjelentések szerint nagymértékű előrelépést tettek akár a digitalizáció terén, és a „Nyugat-Balkán QUAD” részeként az EU kül- és biztonságpolitikájával való 100 százalékos összhangot célozzák.

Nyugat-Balkán találkozó Szkopjéban

A januári nyugat-balkáni csúcson Dimitar Kovačevski, Észak-Macedónia miniszterelnöke fogadta Aleksandar Vučić szerb elnököt, Edi Rama albán miniszterelnököt, Milojko Spajić montenegrói miniszterelnököt és Albin Kurti koszovói kormányfőt.  Az eseményen részt vett Gert Jan Koopman, az Európai Bizottság Szomszédsági és Bővítési Főigazgatóságának főigazgatója és James O'Brien, az európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes vezetője is.

A következtetések szerint a vezetők együttműködése a regionális kereskedelem megkönnyítésére, a nem vámjellegű intézkedések negatív hatásainak csökkentésére, a szolgáltatási szektor megnyitására és a munkavállalók mozgásának megkönnyítésére irányuló közös erőfeszítések felgyorsítására is ki fog terjedni. Az Európai Bizottság növekedési terve olyan teljesítményalapú támogatási formát kínál, amellyel e célok előmozdíthatók.

Hol tartunk: mikor juthatnak plusz pénzhez a nyugat-balkáni államok?

Az Európai Bizottság javaslatát az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának is szükséges elfogadnia, a támogatások lehívásához pedig a kedvezményezett országoknak is szükséges elkészíteniük és benyújtaniuk saját reformprogramjaikat. A források egy részének lehívását majd e reformtervekben történt előrehaladás és a Bizottság megítélése határozza meg. Amennyiben mindkét fél megteszi a számára előírt lépéseket, úgy a Bizottság első folyósításai legkorábban 2024 közepén kezdődhetnek meg. Tekintettel az európai parlamenti választásokra és a Bizottság képviselői mandátumának lejártára, az első kifizetések jóváhagyását és a technikai részletek végrehajtását több oldalról is magas kockázat övezi.

 

EU bővítés 2030: 6:3 – Ukrajna helyett a Nyugat-Balkán

Ukrajna jelenleg olyan messze van az EU-s tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől – így kommentálta Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádió interjújában, hogy az Európai Bizottság a tárgyalások megkezdését javasolta Ukrajnával és Moldovával. Az EU Monitor szakértője arról írt az Economxnak, hogy az Ukrajnának tett újabb uniós gesztus vajon háttérbe szorítja-e a nyugat-balkáni államok csatlakozási tárgyalásait.

(A cikk szerzője, Felde Bence az EuroAtlantic Tanácsadó elemzője)