Az új év első óráiban elfogadta az USA szenátusa azt a kompromisszumos javaslatot, amelynek alapján húsz év óta először emelhetik az amerikaiak egy részének adóját, a kiadáscsökkentésekről hozandó döntést azonban két hónappal elhalasztották − jelentette a Wall Street Journal (WSJ). Az intézkedéscsomagot az egész hét végén át tartó egyeztetés után végül Joe Biden alelnök és Mitch McConnell, a felsőház republikánus kisebbségi frakciójának vezetője irányításával hétfőn dolgozták ki. Ha a republikánus többségű képviselőház jóváhagyja a tervezetet − amihez össze kell fogniuk a kormánypárti és az adóemelés tényének lenyelésére késznek mutatkozó, mérsékelt ellenzéki képviselőknek −, akkor a politikusok technikai értelemben áthidalják a költségvetési szakadékot, ám egyben felállítanak egy újat február végére, március elejére (a képviselőház lapzártánk után kezdte meg vitáját).

A javaslat része, hogy az egyedülállók esetén évi 400 ezer, a házaspároknál évi 450 ezer dolláros jövedelemhatárig törvénybe iktatják a George Bush elnök idején elfogadott adócsökkentéseket, míg az e feletti jövedelmek esetén érvénybe lépnek a Clinton-éra magasabb kulcsai. Barack Obama elnök és a szenátus demokrata többsége eredetileg évi 250 ezer dollárban húzta volna meg ezt a határt. A tőkejövedelmek adója a jelenlegi 15 százalékról − szintén a korábbi − 20 százalékra megy fel. Korlátozzák az egyedülállók esetén évi 250 ezer, a házaspároknál évi 300 ezer dolláros jövedelemtől igénybe vehető, meghatározott feltételekhez kötött adókedvezmények összértékét − a limitet 2010-ben törölték el. A vagyonadó az ötmillió dollárnál nagyobb vagyonok esetén 40 százalékra nő a jelenlegi 35 százalékról − utóbbi az 5,12 millió feletti vagyonokra vonatkozott. A demokraták 3,5 milliós határ felett 35 százalékot akartak volna.

Kép: Reuters

Az összesen 110 milliárd dollár értékű kiadáscsökkentés két hónapos elhalasztását bizonyos adóemelésekkel és kiadáscsökkentésekkel ellensúlyozzák. Ezek közül az egyik a munkavállalók magán-nyugdíjmegtakarítási rendszerében bevezetett módosítás, amely lehetővé teszi a felhalmozott tőke átcsoportosítását az egyik formából a másikba. Az előbbiben, az úgynevezett 401(k)-ban a megtakarítás élvez adókedvezményt (a befizetéseket az adózás előtti jövedelemből vonják le havonta), ám a pénz felvételekor adózni kell. Az utóbbiban (Roth IRA) a befizetést adóztatják, míg a felvétel adómentes. Így tehát ez az intézkedés az állam szempontjából a bevétel átcsoportosítása a jelenbe a jövő rovására. A javaslat szerint 2013-ra meghosszabbítják a lejáró munkanélküli-ellátásokat, ami becslések szerint 30 milliárd dollár pluszkiadással jár. Megmaradnak a szegényebbek bizonyos adókedvezményei, például a tandíjak leírásának lehetősége.

Az új helyzet legveszélyesebb eleme, hogy két hónap múlva egyszerre jár le a kiadáscsökkentések halogatásának határideje, illetve éri el a költségvetés hitelfelvételi korlátját. Utóbbit december vége óta már csak rendkívüli intézkedésekkel, például az állami szállítók számláinak késleltetett kifizetésével tudják tartani. Mindkét kérdésben a törvényhozás két háza és az elnök alkujában kellene megszületnie a hosszabb távú megoldásnak, ám a holnap hivatalba lépő kongresszus még a mostaninál is élesebben megosztott lesz, így még nehezebb lesz kompromisszumot kötni. Az áthidalandó pénzügyi szakadék mélységét mutatja, hogy az 1993 óta nem látott adóemelés mindössze 600 milliárd dollárt hoz a büdzsének tíz év alatt, miközben a költségvetési hiány lefaragásához két-háromezer milliárdra van szükség. Ez az összeg csupán ötöde annak, amennyivel növelhették volna a bevételeket, ha hagyják kifutni az összes Bush-féle adócsökkentést.