Orbán Viktor az EU Tanácsának vezetőjének írt levelében azzal fenyegetőzött, hogy kisiklatja az Ukrajnáról szóló közelgő tárgyalásokat, ha a vezetők nem egyeznek bele, hogy stratégiai megbeszélést folytassanak a Kijevvel kapcsolatos politikájukról – írja a Politico.

A magyar miniszterelnök azt üzente Charles Michelnek, hogy egy ilyen megbeszélés sürgős volna, tekintettel az ukrajnai harctéri helyzetre, és addig nem születhet döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatásról vagy további oroszországi szankciókról, amíg a vezetők nem járulnak hozzá ehhez a stratégiai megbeszéléshez.

Washingtoni nézőpont

Orbán Viktor az Ukrajnának nyújtott európai támogatást az Egyesült Államokhoz kötötte, és azt kérdezte írásában, hogy mennyire indokolt a további segítség, ha Washington visszavesz a Kijevnek nyújtott támogatásból.

Természetesnek vehetjük-e az Egyesült Államok folyamatos támogatását? Hogyan képzeljük el Európa biztonsági architektúráját a háború után?

– tette fel a kérdést a magyar kormányfő a levelében.

Növekszik a feszültség, 13 milliárd euró a tét

A Politico megítélése szerint Orbán Viktor azért fokozza a feszültséget, mert igyekszik a lehető legnagyobb befolyásra szert tenni a Brüsszellel fennálló patthelyzetben a Magyarországnak szánt 13 milliárd eurós (4953 milliárd euró) uniós támogatással kapcsolatban, amelyet jelenleg a Bizottság blokkol jogállamisági reformokról szóló döntések meghozataláig. Egy uniós diplomata szerint Magyarország minden Ukrajnával kapcsolatos döntést csapdába ejthet a vétóval való fenyegetéssel.

Egyes országok már most arról beszélnek, hogyan lehetne Orbán Viktort megkerülni abban az esetben, ha kormánya úgy dönt, hogy vétózik Ukrajnával szemben, többek között a katonai segélyekről szóló kétoldalú megállapodásokra való áttéréssel.

Annak ellenére, hogy Orbán Viktor azt állítja, hogy az EU nem folytatott stratégiai megbeszéléseket az ukrajnai eredményekről, számos dokumentum és gondolatmenet létezik, köztük az európai diplomáciai kar Jacopo Barigazzi által látott tervezete, amely az EU biztonsági kötelezettségvállalásait vizsgálja Ukrajnával szemben – írja a lap.

Továbbra sem kap pénzt Magyarország

Közben az európai parlamenti képviselők kedden Strasbourgban megvitatták, hogy Magyarország milyen eredményeket ért el a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét fenyegető veszélyek leküzdésében, és sürgették a Bizottságot, hogy addig ne adja ki a befagyasztott pénzeszközöket, amíg hazánk nem teljesíti az összes feltételt. 

Számos európai parlamenti képviselő aggodalmát fejezte ki a Bizottság azon híresztelt tervével kapcsolatban, hogy a pénzt Magyarországnak adná át az Ukrajnának nyújtott támogatásért cserébe. Didier Reynders igazságügyi biztos azonban megnyugtatta a képviselőket, hogy „a szükséges változtatások hiányában nem folyik majd pénz”.

A jogállamiság elvei nem eladhatóak, nem tárgyalhatóak, és nem szolgálhatnak alku tárgyát képező eszközként

– mondta Jeroen Lenaers néppárti EP-képviselő, aki szerint további lépésekre van szükség ahhoz, hogy a Bizottság feloldja a pénzeszközök befagyasztását. „Csak jelentős, kézzelfogható és tartós reformok tehetik lehetővé az adófizetők pénzének felszabadítását” – húzta alá Lenaers.

A magyar EP-képviselők visszavágtak Brüsszelnek, azzal vádolva az uniót, hogy a pénzek visszatartásával zsarolni próbálja Budapestet. „Soha nem volt cél a megállapodás, ez színtiszta zsarolás” – mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője. Deutsch Tamás pedig arra figyelmeztetett, hogy Magyarország „nem fog Brüsszel zenéjére táncolni, és továbbra is megvédi szuverenitását”.