Nagyszabású dezinformációs kampány előkészületeit észlelte Franciaországban, Németországban, Lengyelországban és más európai országokban a Viginum francia külföldi dezinformációs felügyelő szervezet. Megfigyeléseik szerint ez egyrészt az ukrajnai invázió második évfordulójához, másrészt pedig a júniusi európai parlamenti választásokhoz kapcsolódik – számolt be az Economist.

A Viginium a múlt héten hozta nyilvánosságra felfedezéseit és feltételezéseit, maga az intenzív megfigyelés pedig 2023 szeptembere és decembere között zajlott. A szervezet egy 193 weboldalból álló orosz hálózatot fedezett fel, amelynek közös kódneve „Portal Kombat”.

Kapcsolódó

Ezek különböző nyelveken – többek között franciául, németül, lengyelül és angolul – működő oldalak. A jelenlegi forgalmuk alacsony, ám a francia hatóságok meglátása szerint, készen állnak arra, hogy egy újabb erős orosz dezinformációs hullámként életre keljenek a tetszhalott állapotból. Vizsgálódásaik során arra jutottak, hogy a hálózatot egyetlen orosz szervezet irányítja.

Magyarország a fekete bárányok legfeketébbike

Tavaly február végén a Political Capital politikai kutató, elemző és tanácsadó intézet egy olyan elemzést tett közzé, amelyben arról számoltak be, nem tűnt el, de visszaszorulóban van Európában az orosz dezinformáció. A francia felfedezés, miszerint a Portal Combat „csőre töltve” várhatja az újabb dezinformációs hullámot, arra utal, hogy idén talán már más lehet a helyzet. Már csak a közelgő EP-választás is aggodalomra adhat okot ilyen tekintetben.

Minden azon múlik majd, hogy az egyes országok mennyit tesznek majd azért, hogy kizárják az orosz dezinformációt a kampányból. A különböző kormányok ilyen téren különböző teljesítménnyel és különböző motivációval rendelkeznek. A balti országok és Lengyelország például kifejezetten nagy erőfeszítéseket tettek, hogy kiutasítsák azokat az orosz diplomatákat, akiket kémnek tekintenek, és akik építik a helyi hálózatait az orosz propagandának

– nyilatkozta az Economxnak Berkes Rudolf, a Political Capital elemzője.

Hozzátette, az ukrajnai orosz invázió óta az uniós tagállamok jelentős része kiemelt figyelmet fordított az orosz befolyás csökkentésére mind gazdasági, energetikai, mind információáramlási, titkosszolgálati szempontból. Van azonban néhány ország, amely kilóg a sorból, és ahol ha nem is nőtt, de nem is csökkent az orosz befolyás. „Magyarország ilyen szempontból az élen jár” – jelentette ki a szakértő.

Erre egyébként már Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság (INGE) is felhívta a figyelmet tavaly tavasszal közzétett jelentésében.

„Miközben az orosz nagykövetségek személyzetének létszáma Európa legnagyobb részén csökken, Budapesten folyamatosan nő. Ez pedig azt bizonyítja, hogy Magyarország érzékeny az orosz hírszerzési tevékenységekre”

– olvasható a dokumentumban.

Berkes Rudolf is arról beszélt, hogy hiába uralja a magyar kormány a magyar médiatér jelentős részét, nincs erőfeszítés arra, hogy az orosz befolyással szemben bármilyen erőfeszítést tegyenek.

„Az orosz propaganda elsődleges terjesztője Magyarországon maga a kormány, valamint a kormányzati érdekeltséghez köthető médiumok. Ebben csak kisebb részt vállalnak a közvetlenül Oroszországhoz köthető médiaorgánumok. Magyarországon valójában nincs nagy szüksége Oroszországnak arra, hogy komoly befektetéseket tegyen az információs infrastruktúrájába, mert a magyar kormány terjeszti helyettük a narratíváikat. Ezt a közvélemény-kutatások egyértelműen alátámasztják” – magyarázta.

Az orosz dezinformációs gépezet olajozottan működik

Ukrajna megtámadása az orosz büdzsében elsősorban természetesen a hadászati kiadásokban mutatkozik meg. Ugyanakkor egy másik szempontból is tetten érhető volt a lépés a költségvetésben is. Januártól márciusig 2022-ben a Kreml több mint háromszor annyit költött tömegkommunikációra a költségvetési keretből, mint 2021 azonos időszakában.

Forrás:
Grafikon: Economx

Az események orosz értelmezésének terjesztése természetesen elsődlegesen politikai szempontból fontos Moszkva számára. Közvetetten ugyanakkor gazdasági előnyei is lehetnek a sikeres dezinformációs törekvéseknek. Ha ugyanis az uniós állampolgárok megfelelő százaléka szavaz oroszbarát pártokra az EP-választáson, annál nagyobb beleszólásuk lehet az olyan döntésekbe, mint például az Oroszország elleni szankciók. De annál nagyobb arányban is támogathatják az orosz beruházásokat a saját országukban.

Az orosz dezinformáció elsődleges célországa nyilvánvalóan Oroszország, az orosz lakosság. Ugyanakkor az orosz országvezetés bő egy évtizede, még Krím megszállása előtt információs műveletekbe kezdett más államokban is. Ennek célterületei a nyugati tömörülések – az EU és a NATO – tagállamai, valamint a nyugat-balkáni és a globális délhez sorolható országok. Utóbbi államokban persze más típusú narratívát terjesztenek, mint a nyugatiakban

– mondta Berkes Rudolf.

Arra, hogy sajátos értelmezési keretet adjanak egyes eseményeknek, többféle csatornát is használnak. „Az elsődleges ezen csatornák közül maga az elnök, Vlagyimir Putyin, mellette pedig a miniszterek, állami szóvivők, állami tisztviselők, az állami médiumok. Emellett alternatív médiumok – különböző Facebook-oldalak, Telegram-csatornák, politikai influenszereknek álcázott ügynökök – is komoly szerepet vállalnak ezeknek a terjesztésében, ezek azonban már inkább a szürke zónába tartoznak. Ezeknek a csatornáknak a feladata, hogy a központi orosz narratívát sugározzák, a helyi igényekre szabva” – magyarázta.

Az EU és az Egyesült Államok is újabb és újabb lépéseket tesz az orosz dezinformáció ellen. Sokszor azonban ez elkeseredett küzdelembe torkollik: lefejezik a sárkányt és rendre új feje nő. A szakértő szerint azonban még ha sziszifuszi munka is az egyes csatornák kiiktatása, mégis eredményesnek tekinthető. Az egyes betiltásokkal ugyanis rendre morzsálódik le a célközönség, egyre csökken azok száma, akiket az adott médiumok elérnek az újabb felbukkanáskor.