A nyugati szabályozó hatóságok szigorúbb intézkedései kezdenek kézzelfogható hatást gyakorolni Moszkvára.
A mintegy 50 hajóból álló flotta fele nem rakodott be szállítmányt a szankciók bevezetése óta a Bloomberg megállapításai szerint. A lap szerint legutóbb a Sovcomflot NS Leader nevű szállítóhajója fordult meg hezitálás nélkül Portugália partjainál, miután az USA megnevezte tulajdonosát. Ekkor egy balti-tengeri orosz kikötő felé hajózott.
A Hetek Csoportja 2022 decemberében 60 dolláros hordónként árplafont szabott meg a nyersolajra. Ezzel azt akarták elérni, hogy továbbra is áradjon az orosz olaj, ugyanakkor megfossza a Kremlt a petrodollároktól. A finomított olajra két hónappal később vezettek be árplafont. Ezt a rendszert tavaly heves kritika érte, mivel Oroszország továbbra is talált kiskapukat azáltal, hogy egyes nyugati vállalatok továbbra is mozgatták az ország olaját, dacára annak, hogy ezt nem tehették volna meg, amennyiben a küszöbérték felett kereskednek velük.
Ennek az lett az eredménye, hogy nőttek a fuvarköltségek, és a nemzetközi referenciaértékhez, a Dated Brenthez képest egyre nagyobb árengedménnyel forgalmazták az orosz olajat.
Az 50 szankcionált tartályhajóból 18 már átvette a szállítmányozást, közülük 9 ingázik, további 9 pedig a szokott módon szállít, amióta listába vették őket.
A maradék 31 hajóból hét már a szankciók előtt leállt, hozzájuk további 3 csatlakozhat.
Eric Van Nostrand, az amerikai pénzügyminisztérium gazdaságpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint a piaci elemzők, a független ügynökségek és maguk az oroszok is arra mutatnak rá, hogy az árplafon Washington mindkét célját megvalósítja: megtagadja az energiaprofitot Oroszországtól, miközben a stabil energiapiacot is elősegíti.
A szankciók működnek, de senki sem örülhet
Azonban azt, hogy ez mennyire érinti súlyosan Moszkvát, az orosz kereskedelem titkolózása miatt nehéz megállapítani. Az indiai vevők ugyanis ha valóban kapnak szállítmányt, azzal a Dated Brenthez képest valóban csökkenni fog a kedvezmény. Ugyanakkor az orosz Sokol kőolaj szállítását gyakorlatilag leállították India felé, állítólag fizetési nehézségek miatt.
További kérdéseket vett fel, hogy mivel óriási a különbség az export- és az importárak között, ezért nem világos, hogy a szállítási különbözetből ki profitál – jegyzi meg a hírügynökség.
A nyugati szabályozó hatóságok azonban nem léptek fel agresszívan azokkal a hajókkal szemben, melyek nyugati szolgáltatások igénybevételét szüntették meg. Egy brit tisztviselő szerint több ország is csatlakozott az árplafonhoz, hogy jobban kiszorítsák az úgynevezett „árnyékflottát” és visszatereljék a nyugati szolgáltatókhoz.
Erre vonatkozóan az Egyesült Államok és London is iránymutatásokat tett közzé, az árnyékflotta hatékonyabb megközelítése érdekében.