A finn hatóságok decemberben egy mindent elsöprő akció keretében lefoglalták az Eagle S nevű hajót, mivel azt gyanították, hogy részt vett az Észtországot Finnországgal összekötő tengeralatti energiahálózati szabotázsában. A hajó feltartóztatása – amely 100 ezer hordónyi olajat szállított Szentpétervárról – azonban új frontot jelent az Oroszország és a Nyugat közötti konfliktusban – írja a Politico.
Most két európai uniós diplomata és két kormánytisztviselő szerint az európai országok a színfalak mögött tárgyalásokat folytatnak a Moszkva által a Balti-tengeren olajexportáló tartályhajók lefoglalásáról. Jelenleg új jogszabálytervezeteket is készítenek, hogy jogi súlyt adjanak ezeknek az erőfeszítéseknek.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
A fontolgatott javaslatok között szerepel a nemzetközi jog alkalmazása is, amellyel a hajókat környezetvédelmi, illetve kalózkodási okokra hivatkozva lefoglalhatják. Amennyiben ez valamilyen oknál fogva nem valósulna meg, az országok új nemzeti törvények segítségével is elérhetik, hogy több hajót is „kivonjanak” a forgalomból.
A szankciókkal sújtott orosz tengeri olaj kereskedelem közel 50 százaléka a Finn-öblön keresztül zajlik. Ott vannak a környezeti fenyegetések, illetve a tenger alatti infrastruktúra ellen támadások
- mondta Margus Tsahkna észt külügyminiszter.
A tárgyalások jól illusztrálják Európa növekvő frusztrációját mivel Oroszország továbbra is egy egyre növekvő „árnyékflottára” támaszkodva (elöregedő, homályos tulajdonosi hátterű és ismeretlen biztosítású járművek) - szállítja az olajat, így megkerülve a nyugati szankciókat. Ezáltal Moszkva meg tudta őrizni az ukrajnai háború folytatásához szükséges egyik legfontosabb támogatást, mivel a Kreml bevételeinek mintegy felét az olaj és a gáz teszi ki.
Az új terveket azonban nem lesz könnyű átültetni a gyakorlatba. Szakértők és tengerészeti jogászok szerint a nehézségek között szerepelnek az orosz jogi megtorlások, a meredek pénzügyi költségek, illetve a globális hajózási törvények útvesztőiben való eligazodás is.
A tisztviselők és diplomaták szerint a 74 feketelistás árnyékflottához tartozó tartályhajó lefoglalásáról, illetve a lehetséges módszerekről az északi és a balti országok is külön-külön tárgyalnak.
Az illetékesek hozzátették, az országok minden esetben felkérik az EU-t az erőfeszítéseik összehangolására.
Orosz árnyékflották: ha léteznek is, kinek okoznak károkat?
Mi az orosz árnyékflotta célja? Miért követtek el szabotázsakciót? És mit ér Svédország lépése vele szemben? A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával körbejártuk a kérdéseket. Bővebben>>>