Bár lassan már egy éve, hogy Oroszország „különleges katonai hadműveletet” indított Ukrajnával szemben, amely az eredeti tervek szerint mindössze néhány hétig tartott volna, Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb offenzívára készül – írja a Bloomberg.

A Kreml célja – nevük elhallgatását kérő tisztségviselők és tanácsadók szerint –, hogy demonstrálják, még azt követően is, hogy hónapokig nem ők uralták a háborús eseményeket, újra domináns helyzetbe tudnak lendülni. Ezzel pedig bele akarják kényszeríteni Kijevet és támogatóit egy tűzszünetbe, valamint abba, hogy orosz fennhatóság alatt maradhassanak a már megszállt területek.

Az elmúlt időszak katonai kudarcait látva bennfentesek szerint a Kremlben egyre többen gondolják, hogy már a jelenlegi frontvonal megtartását is sikerként könyvelhetnék el, Putyin azonban továbbra is komoly győzelmi ambíciókat táplál.

A Bloomberg forrásai szerint az újabb offenzívát februárban vagy márciusban indíthatják, reményeik szerint még az előtt, hogy Kijevbe megérkeznek az ígért katonai felszerelések az Egyesült Államokból és az európai szövetségesektől. Ehhez becslések szerint tavasszal újabb mozgósításokra lesz szükség, miközben már a szeptemberi sorozás is súlyos munkaerőhiányt eredményezett: a vállalatok fele veszített el munkavállalót.

Putyin csalódott az aktuális helyzettel kapcsolatban, de még nem áll készen arra, hogy lemondjon a céljairól. Ez pedig azt jelenti, hogy az addig vezető út hosszabb, véresebb és borzalmasabb lesz mindenki számára

– mondta Tatiana Stanovaya, az R.Politik politikai tanácsadó vállalat alapítója.

Új fejezet a háborúban

Az Ukrajna ellen vívott háborút egy egészen új szintre emelte Putyin azzal, hogy a polgárok és nem katonai célpontok ellen indítanak támadást – jelentette ki Stefano Sannino, az Európai Unió külügyi szolgálatának főtitkára egy tokiói sajtótájékoztatón.

Sannino hangsúlyozta, Oroszország mára a „különleges hadművelet koncepcióját elhagyva oda jutott, hogy immár a NATO és a Nyugat ellen vív háborút.” Hozzátette, szó sincs arról, hogy az EU beleáll ebbe a narratívába azzal, hogy katonai felszereléseket küld az ukránoknak,

„mindössze megadja a lehetőséget arra, hogy Ukrajna életeket mentsen és megvédje magát ezektől a barbár támadásoktól”, ettől Kijev még nem kerül az agresszor szerepébe.

A héten Norvégia, Németország és az Egyesült Államok is bejelentette, harckocsikat küldenek Ukrajnának.

Finanszírozási kérdések

Amerikai és európai hírszerzők egyaránt megkérdőjelezik, hogy Oroszországnak rendelkezésre állnak-e a megfelelő erőforrásai egy újabb nagyszabású offenzívához. Bár az Oroszországot sújtó nemzetközi szankciók, különösen az orosz olajra kivetett ársapka, jócskán megnyesték a Kreml bevételeit, ahhoz egyelőre nem bizonyultak elegendőnek, hogy megfosszák Putyint a háború finanszírozásának lehetőségétől.

Oroszország még hozzáfér a jüantartalékaihoz, azokat nem fagyasztották be, és közgazdászok szerint ezekkel akár két-három évig is be tudják tömni a költségvetési lyukakat.

Putyin már jóváhagyta azokat a terveket, amelyek alapján a következő néhány évben közel 50 százalékkal bővítik katonai kapacitásaikat, ahogy azt is, hogy még több katonai erőt telepítsenek Finnország közelébe.

Finnország és Svédország tavaly májusban – nem sokkal azt követően, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát – jelentkezett az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) kötelékébe. Azt követően azonban, hogy úgy tűnik, a török ratifikációt egyelőre tovább késlelteti a közelmúltban Svédországban történt Korán-égetés, Pekka Haavisto finn külügyminiszter már óvatosan ugyan, de jelezte, idővel megfontolhatják a Svédországtól független NATO-csatlakozást is.

Sauli Niinistö finn elnök csütörtökön azt nyilatkozta a finn Yle közszolgálati televíziónak, a NATO-vezetők július közepén esedékes vilniusi csúcsát tekinti kulcsfontosságú határidőnek ratifikáció szempontjából. Ha addigra nem történik előrelépés az ügyben, az „aggodalomra ad okot”, arra mindenesetre nem számít az államfő, hogy a májusi törökországi választásig megkapják a jóváhagyást Ankarától.