A temetésre a média reflektorfényétől távol került sor, ami szöges ellentétben állt azzal az exhibicionista, önreklámozó stílussal, amellyel Jevgenyij Prigozsin messze Oroszországon túl is hírnevet szerzett magának kegyetlenségével és határtalan ambícióival – írja a Reuters.

„Jevgenyij Viktorovics búcsúztatása zárt formában zajlott. Akik el akarnak búcsúzni, azok ellátogathatnak a Porohovszkoje temetőbe” – közölte sajtószolgálata rövid bejegyzésében a Telegramon. A közösségi médiában közzétett képeken Prigozsin sötét gránit sírköve látható, amelyet virágtenger, főként vörös rózsák vesznek körül a szülővárosának északkeleti szélén lévő temetőben.

Fű alatt temették el a Wagner főnökét

Titoktartás övezte a Wagner-zsoldosfőnök temetési előkészületeit, aki augusztus 23-án halt meg repülőgép-szerencsétlenségben, napra pontosan két hónappal azután, hogy Vlagyimir Putyin elnök 1999-es hatalomra kerülése óta a legnagyobb kihívást jelentő lázadással meg akarta ingatni az orosz elnök uralmát.

Ez azt jelentette, hogy temetést nem lehetett nagyszabású nyilvános eseménnyé tenni. Prigozsint kegyetlensége ellenére jó páran mégis csodáltak Oroszországban, elsősorban azért, mert harcosait az ukrajnai háború legdurvább csatáiba vetette, és nyíltan beszélt az orosz hadsereg és a hadvezetés hiányosságairól.

A Kreml nem vállalta a felelősséget Prigozsin haláláért

Az elmúlt napokban a csodálók virágokkal halmozták el Prigozsin rögtönzött „szentélyeit” Moszkvában, Szentpéterváron és másutt. A Kreml „abszolút hazugságként” utasította vissza azt a feltételezést, hogy Putyin a júniusi lázadásért bosszúból rendelte el a halálát. Kedden korábban közölték, hogy az elnök nem vesz részt a temetésen.

A Wagner két másik vezető személyisége, Prigozsin négy testőre és a személyzet három tagja szintén életét vesztette, amikor Embraer Legacy 600 típusú magánrepülőgépe lezuhant Moszkvától északra. Egyelőre nem világos, hogy mi okozta a gép vesztét.

Kép: Reuters

A nehéz sorsú, lázadó zsoldos

Miután hónapokon át különféle durva káromkodásokkal és börtönszlenggel sértegette Putyin felső vezetését, amiért úgy vélték, hogy nem harcolnak megfelelően az ukrajnai háborúban, Prigozsin június végén átvette az irányítást a déli Rosztov városában. Ezután Moszkva felé vonult, mielőtt 200 km-re a fővárostól visszafordult volna. Putyin kezdetben árulónak állította be Prigozsint, akinek a lázadása polgárháborúba sodorhatta volna Oroszországot, bár később kiegyezett vele a válság enyhítése végett.

A baleset másnapján Putyin részvétét fejezte ki az elhunytak családjának, és azt mondta, hogy Prigozsint nagyon régóta ismerte, az 1990-es évek elejének kaotikus évei óta.

Nehéz sorsú ember volt, és súlyos hibákat követett el az életben

– mondta az elnök, miközben tehetséges üzletembernek nevezte az elhunytat.

Putyin séfjéből így lett volna hentes

A lázadása előtt Prigozsin még azzal viccelődött, hogy a beceneve inkább „Putyin hentesének” kellett volna lennie, mint „Putyin séfjének” – ezt a becenevet azután kapta, hogy vendéglátóipari cége Kreml-megbízásokat nyert. Mindig is hűségesnek vallotta magát Putyinhoz, bár szerinte védelmi minisztere, Szergej Sojgu annyira inkompetens, hogy ki kellene végezni hazaárulásáért.

Prigozsin halála után Putyin elrendelte, hogy a Wagner-harcosok írjanak alá hűségesküt az orosz államnak – ezt a lépést zsoldosvezér ellenezte, mivel haragudott a védelmi minisztériumra, amely szerinte az ukrajnai háború elvesztését kockáztatta.

Rendőrök a temetés helyszínén
Rendőrök a temetés helyszínén
Kép: MTI/EPA 

A nyomozók vasárnap közölték, hogy a genetikai vizsgálatok megerősítették a balesetben meghalt mind a tíz ember személyazonosságát, akik között két pilóta és egy légiutas-kísérő is volt. Korábban kedden egy másik szentpétervári temetőben temették el Valerij Csekalovot, a Wagner logisztikai vezetőjét.