A Nature-ben megjelent tanulmányban mintegy 283 ezer idősebb felnőttet vizsgáltak, akiket a walesi oltási politika egyik furcsasága miatt vagy jogosultnak ítéltek az övsömör elleni oltásra, vagy egyáltalán nem kapták meg azt – írja a Euronews.

A walesi kormány 2013-ban a 79 éveseket is jogosulttá tette az övsömör elleni oltásra, és ettől kezdve az emberek 79 éves koruk betöltésekor jutottak be a programba. A korlátozott készletek miatt azonban az akkor 80 éves, vagy annál idősebb felnőttek soha nem kapták meg az oltást.

Amerikai, német és osztrák kutatók azokat az embereket keresték most fel, akik az oltásra való jogosultság határideje előtti héten töltötték be a 80. életévüket, és összehasonlították őket azokkal, akik a következő héten töltötték be a 80. életévüket. A jogosultak mintegy fele kapta meg a vakcinát.

Hét év elteltével azok közül, akik nem kapták meg az oltást, minden nyolcadik embernél jelentkezett demencia. A tanulmány szerint azonban azoknál, akik megkapták az oltást, 20 százalékkal kisebb valószínűséggel diagnosztizálták a betegséget. A hatás sokkal erősebb volt a nők körében, mint a férfiaknál.

Azonban nem ez az első tanulmány, amely azt sugallja, hogy az övsömör elleni vakcina segíthet a demencia megelőzésében. 

Tavaly a Nature Medicine című szaklapban közzétett elemzés kimutatta, hogy azoknál az embereknél, akik az övsömör elleni védőoltás újabb változatát kapták meg, jelentősen csökkent a demencia kialakulásának kockázata az oltást követő hat év alatt.

Az embereknél a bárányhimlő után évekkel később is kialakulhat övsömör - amely folyadékkal teli hólyagokból álló fájdalmas kiütés okoz, és a tünetek akár hetekig is eltarthatnak - ha a szunnyadó vírus újra aktiválódik. Az idősebbek és a legyengült immunrendszerrel rendelkezők komoly veszélynek vannak kitéve ilyenkor.

Az ok-okozati összefüggés bizonyítása még kérdéses, bár a tanulmány megjegyzi, az oltás a típustól függetlenül nyújthat némi védelmet a demencia ellen, de ennek konkrét bizonyítása még várat magára.