Másfél hónapja kinyílt Pandora szelencéje, és úgy tűnik, egyelőre nem akar visszazáródni: a radikális palesztin terrorszervezet, a Hamász Dél-Izrael elleni terrortámadása, és az azt követő katonai műveletek a Gázai övezetben példátlan tiltakozási és felvonulási hullámot indítottak el szerte a világon, amely máig tombol. Ebben nagy szerepe van a médiának és főként a közösségi oldalaknak, ahol ellenőrizetlenül és egyre növekvő arányban terjednek az antiszemita hangulatú, gyűlöletkeltő szövegek, illetve a Palesztina-párti, iszlamista tudósítások.
A közel-keleti háború globálisan erős visszhangját jól példázza, hogy az ACLED amerikai szervezet adatgyűjtése szerint a konfliktus kirobbanását követő három hétben hozzávetőleg 4200 több száz, vagy többezer fős demonstrációs eseményt tartottak csaknem száz országban, ami a világszerte bejelentett tüntetések 38 százalékát tette ki.
Sokkal többen vonulnak utcára Palesztináért
A Hamász október 7-i izraeli terrortámadása után rögtön elharapóztak, azóta pedig mindennapossá váltak a tömeges tüntetések Európában is, amelyek kezdetben a szélsőségesek által lemészárolt emberek, illetve az Izrael iránti szolidaritásról éppúgy szóltak, mint a muszlim diaszpórákban élők zsidóellenességéről és Palesztina felszabadításáról.
Mára kiderült: a palesztinokkal való szolidaritás sokkal inkább elterjedt Európa utcáin, mint az Izrael melletti kiállás. A terrortámadás utáni négy hétben ugyanis több mint háromszor annyi, azaz több, mint hétszáz palesztinpárti tüntetést hirdettek meg a kontinens nagyvárosaiban, mint ahány Izrael-pártit.
Az ACLED megfigyelései szerint az antiszemita hangulatú fellépések azután még erőteljesebbek lettek Európában, hogy október 17-én robbanás történt a gázai Ahli Arab Kórházban, ahol közel ötszáz civil ember vesztette életét. Emiatt a Hamasz Izraelt hibáztatta, amely narratívát a média is átvette és terjesztette, holott Izrael szerint a detonációt egy rosszul irányított, gázai rakéta okozta.
Márpedig Izrael számára az információs hadviselés egyensúlyhiánya komoly problémákat okoz, mivel a demonstrációkról szóló tudósítások a közvéleményt is befolyásolják világszerte.
Londonban tombolnak a leggyakrabban
Az európai megmozdulások legtöbbje Londonban zajlik, ahol a múlt hétvégén is – a rendőrség adatai szerint – mintegy 300 ezren vonultak utcára Palesztináért, és a tüntetők olyan antiszemita jelszavakat hangoztattak, mint például a „Folyótól a tengerig”, amely az üzeni, hogy kétségbe vonják Izrael létjogosultságát – idézi a Neue Zürcher Zeitung.
A svájci napilap összefoglalója szerint a legtöbb Palesztina-párti felvonulás eddig a német fővárosban, Berlinben, illetve a két legnagyobb dániai városban, Aarhus-ban és Koppenhágában zajlott, továbbá a spanyoloknál: Barcelonában és Katalóniában. Európán kívül, főként az arab világban még látványosabb az aránytalanság, mivel például míg Jemenben és Marokkóban több száz palesztinbarát tüntetést tartottak eddig, Izrael-pártit egyet sem.
Mint részletezték, Spanyolországban azért kiugró arányú a tiltakozások száma, mert az ország hagyományosan palesztinpárti. Ennek okai a szakértők szerint a Franco-diktatúrára nyúlnak vissza, amely időszak alatt Izraelt soha nem ismerték el, és a zsidó állammal szemben kritikus, sőt, ellenséges álláspontok ma is széles körben elterjedtek, megjelennek a kormányzati szinteken is.
Ione Belarra, a szociális jogokért felelős spanyol miniszter például azt szorgalmazta, hogy „háborús bűnök” miatt állítsák Izraelt a Nemzetközi Büntetőbíróság elé, és függesszék fel velük a diplomáciai kapcsolatokat.
Információs hátrányban a közösségi oldalakon is
A kutatások szerint Izrael megítélése az információs hadviselés következtében nem a legkedvezőbb a közösségi hálózatokon sem, amelyek egyikén sem jellemző, hogy kiegyensúlyozott a tájékoztatás az Izrael és a Hamász közötti háborúról.
Például a főként a fiatalok által látogatott TikTokon szélesebb körben terjednek a palesztinbarát narratívák, mint azok, amelyek a zsidó államot támogatják a konfliktusban. Hasonló a helyzet az Instagrammal vagy Elon Musk X platformjával (korábban Twitter), míg októberben az antiszemitizmus növekedését figyelték meg a YouTube-on is.
A szélsőségesség és a dezinformáció világszerte növekvő hullámának felszámolásáért küzdő Institute for Strategic Dialogue (ISD) szervezet digitális elemzése kimutatta: a Hamász támadásait követően több mint ötvenszeresére nőtt a konfliktusról szóló YouTube-videókhoz írt antiszemita megjegyzések száma, és 2,4-szeresére nőtt a zsidóellenes üzenetek aránya. A platformok megfigyelése alapján megállapították, hogy jelentősen megemelkedett a zsidó közösségek elleni online fenyegetések aránya is, miközben az antiszemita nyelvhasználat fellángolt az olyan alternatív közösségi médiaplatformokon, mint a 4chan, a Gab, a Telegram és a BitChute. Az ilyen szövegekben leginkább a rágalmazó kifejezések, az izraeliek vagy a cionisták és a nácik összehasonlításai, és többféle összeesküvés-elmélet szerepel, amelyek vagy a politika, a média és a pénzügyi intézmények zsidó irányításáról szólnak a háború kiváltó okaként, vagy arról, hogy a zsidók nem az izraeliták leszármazottai, és ezáltal „álzsidóként” foglalták el a palesztin területeket.
Eltorzult az összkép, de a fiatalok radikálisabbak
A demonstrációk és a közösségi oldalak azonban csak a vélemények egy részét tükrözik, ami eltorzítja és nem hitelesen tükrözi az európai közvélemény alakulását – állapítja meg a zürichi lap.
A YouGov intézet felmérései ugyanis például azt mutatják, hogy a palesztin oldal iránti szimpátia Európában csökkent a terrortámadás után, legalább hat országban. Ezek: Németország, Dánia, Franciaország, Svédország, az Egyesült Királyság, és Spanyolország – bár utóbbi kettőben a lakosság erősen megosztott, míg a másik négy országban egyértelműbb az Izrael iránti szimpátia növekedése. Ezzel együtt a palesztinok melletti kiállás leginkább a 30 évnél fiatalabbakra jellemző világszerte, de főként az angoloknál, illetve az USA-ban.