Kína túlszárnyalta a nukleáris arzenáljának méretére vonatkozó korábbi előrejelzéseket, és most még több fegyvert gyárt, miközben bővíti haditengerészetét – figyelmeztet a Pentagon egy csütörtökön közzétett új jelentésében. A védelmi minisztérium úgy véli, hogy Kína májusban több mint 500 nukleáris robbanófejjel rendelkezett az arzenáljában, ami nagyjából százzal több, mint tavaly, a saját katonai erejéről szóló éves jelentés szerint – írja a Politico.

A Védelmi Minisztérium becslése szerint Kína 2030-ra valószínűleg megduplázza ezt a számot, több mint 1000 nukleáris robbanófejre, és ez a szám várhatóan növekedni fog.

A jelentés akkor készült, amikor az amerikai kormányzat készül Joe Biden elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető lehetséges személyes találkozójára a jövő hónapban Kaliforniában. Az országok közötti feszültség azonban még mindig nagy: A Pentagon a héten nyilvánosságra hozott számos videót és képet, amelyeken látható, hogy idén és tavaly egyre több kínai vadászgép zaklatja az amerikai katonai repülőgépeket a Dél- és Kelet-kínai-tengeren.

A Védelmi Minisztérium egyik magas rangú tisztviselője szerint a kínai nukleáris arzenálra vonatkozó legújabb becslések jó úton haladnak a korábbi előrejelzések meghaladásához, de nem volt hajlandó pontosabb számokkal szolgálni.

A Pentagon becslése szerint Kína 2030-ra ezer, 2035-re pedig 1500 robbanófejjel fog rendelkezni.

„Amit most tesznek, ha összehasonlítjuk azzal, amit körülbelül egy évtizeddel ezelőtt csináltak, az tényleg messze meghaladja azt a méret és a komplexitás tekintetében” – mondta a tisztviselő, akinek névtelenséget biztosítottak, hogy a jelentés közzététele előtt beszélhessen.

Kína atomreaktorokkal „küzd a békéért”

A jelentés szerint Kína valószínűleg új „gyors tenyésztőreaktorait” és újrafeldolgozó létesítményeit arra fogja használni, hogy plutóniumot állítson elő növekvő nukleáris fegyverprogramja számára, annak ellenére, hogy kínai tisztviselők nyilvánosan azt állítják, hogy ezeket a létesítményeket „békés célokra” szánják.

Emellett Kína valószínűleg 2022-ben befejezte három új, szilárd hajtóanyaggal működő rakétasilójának építését, beleértve legalább 300 új interkontinentális ballisztikus rakétasiló építését, és a jelentés szerint legalább néhány ICBM-et már be is töltött a silókba.

Peking nukleáris készlete még mindig jóval kisebb, mint Oroszországé vagy az Egyesült Államoké. A független Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint januárban Oroszországnak 5889 nukleáris robbanófeje volt, az Egyesült Államoknak pedig 5244. Kína azonban elutasította a fegyverkezési tárgyalásokat az Egyesült Államokkal és Oroszországgal, arra hivatkozva, hogy a másik két nemzet arzenálja sokkal nagyobb, mint az övé.

Oroszország februárban bejelentette, hogy felfüggeszti az Egyesült Államokkal kötött új stratégiai fegyverzetcsökkentési szerződésben való részvételét, amely korlátozza a két ország nukleáris erőit.

A haditengerészetet is kipattintották

Kína katonai terjeszkedése nem korlátozódik nukleáris arzenáljára. A korábbi évekhez hasonlóan Peking folytatta haditengerészetének bővítését is, a tavalyi 340 hajóról és tengeralattjáróról idén több mint 370-re nőtt a szolgálatban lévő állomány a tisztviselő szerint.

Kína éves védelmi költségvetése 7,1 százalékkal növekedett

–  jelentette be a hadsereg.

A jelentés kitért Kína Oroszországgal való elmélyülő kapcsolataira is, megjegyezve, hogy Peking megpróbált diszkrét módon anyagi támogatást nyújtani Oroszországnak az Ukrajna elleni háborújához. Ez feltehetően arra utal, hogy az ukrajnai harctéren kínai gyártmányú testpáncélokhoz és más felszerelésekhez használt alkatrészek jelentek meg.

 

 

 

A szankciók tényleg nem működnek: Kína simán felszereli az orosz katonákat

Drónok, hőkamerák, testpáncélok és sisakok százezrei érkeznek különböző céghálókon keresztül Kínából Oroszországba. Bővebben --->