A dátumtól való irracionális rettegésnek még neve is van: paraskevidekatriafóbia, a triskaidekafóbia egy speciális formája, a 13-as számtól való félelem. Bár a péntek 13-a ritka jelenségnek tűnhet, a Gergely-naptár szerint bármely hónap 13-a valamivel nagyobb valószínűséggel esik péntekre, mint a hét bármely más napja.

Ez azonban nem egy általános babona: Görögországban és a spanyol nyelvű országokban a keddi 13-át tartják balszerencsét hozó napnak, míg Olaszországban a péntek 17-étől tartanak. Ebben a hónapban azonban csak egy van a naptárban: szeptember 13. péntek – írja Christobel Hastings a CNN hasábjain.

Kapcsolódó

Az utolsó vacsora hatása a 13-as számra

Mint sok más babona, amely a hosszú idők során alakult ki, a péntek 13. pontos eredetét is nehéz pontosan meghatározni. Azt azonban tudjuk, hogy bizonyos kultúrákban mind a pénteki napot, mind a 13-as számot balszerencsét hozónak tekintették.

Az utolsó vacsora legnagyobb replikája a Trump-towerben, New Yorkban
Az utolsó vacsora legnagyobb replikája a Trump-towerben, New Yorkban
Kép: Getty Images, Shane Gritzinger

Charles Panati A mindennapi dolgok rendkívüli eredete című könyvében az átok fogalmát az északi mitológiáig vezeti vissza, amikor Loki, a csínytevés istene betört a Valhallában rendezett bankettre, és a jelenlévő istenek számát tizenháromra emelte. Loki megtévesztette a vak Hodr istent, aki egy fagyöngyös nyíllal rászedte testvérét, Baldert, a fény, az öröm és a jóság istenét, és azonnal megölte.

Skandináviából a babona aztán egész Európában elterjedt déli irányban, és a keresztény korszak kezdetére a Földközi-tenger mentén is meghonosodott. A számok nyugtalanító ereje itt szilárdult meg az utolsó vacsora története révén, amelyen Jézus Krisztus és tanítványai nagycsütörtökön vettek részt.

A leghírhedtebb vendég a 13. volt: Iskarióti Júdás volt az a tanítvány, aki elárulta Jézust, ami a nagypénteki keresztre feszítéshez vezetett.

A bibliai hagyományban a szerencsétlen péntek fogalma még a keresztre feszítésnél is messzebbre nyúlik vissza. Azt mondják, hogy péntek az a nap,

  • amikor Ádám és Éva megette a tiltott gyümölcsöt a tudás fájáról;
  • amikor Káin megölte testvérét, Ábelt;
  • amikor Salamon templomát ledöntötték;
  • és amikor Noé bárkája vízre szállt a nagy árvízben.

A 19. századig azonban a péntek 13. nem vált egyértelműen a szerencsétlenség szinonimájává. Ahogy Steve Roud egyik könyvében kifejti, a péntek és a 13-as szám kombinációja viktoriánus találmány. 1907-ben Thomas W. Lawson Péntek, tizenharmadika című népszerű regényének megjelenése rendesen megragadta a fantáziát egy gátlástalan bróker történetével, aki a dátum körüli babonákat kihasználva szándékosan bedöntötte a tőzsdét.

Az 1980-as években egy Jason Voorhees nevű hokimaszkos gyilkos a Péntek 13. című slasher-filmekben gondoskodott a hírnévről. Aztán jött Dan Brown 2003-as regénye, A Da Vinci-kód, amely hozzájárult annak a téves állításnak a népszerűsítéséhez, hogy a babona a templomos lovagok több száz tagjának 1307. október 13-án, pénteken történt letartóztatásával kezdődött.

Péntek 13
Péntek 13
Kép: Paramount Pictures

Alternatív történelem, ahol szerencsét hoz a péntek 13.

Tekintettel a végzetes történetek tömegére, azt gondolhatnánk, hogy a péntek 13. valóban baljóslatú. Ha azonban mélyebbre ásunk, bizonyítékot találunk arra is, hogy mind a pénteket, mind a 13-as számot régóta a szerencse előhírnökének is tekintik.

A pogány időkben például úgy hitték, hogy a péntek egyedülálló módon az isteni nőiséggel áll kapcsolatban. Az első nyomot valójában a péntek nevében találjuk, amely az óangol nyelvből származik, és azt jelenti: „Frigg napja”. Asgard királynője, Frigg az északi mitológiában az ég hatalmas istennője volt, akit a szerelemmel, a házassággal és az anyasággal is kapcsolatba hoztak.

Védelmet nyújtott az otthonoknak és a családoknak, fenntartotta a társadalmi rendet, és a felhőkhöz hasonlóan képes volt a sorsot szőni. A jóslás művészetével is rendelkezett, termékenységet adhatott vagy elvehetett. Másrészt Freyja, a szerelem, a termékenység és a háború istennője, akivel Frigget gyakran összevonták, varázserővel rendelkezett, képes volt megjósolni a jövőt és meghatározni, hogy ki haljon meg a csatákban. Ezeket az istennőket Európa-szerte széles körben imádták, és e képzettársítások miatt a pénteki napot az északi és a teuton népek a házasság szerencsés napjának tartották.

A 13-as számot a kereszténység előtti és istennő-imádó kultúrákban régóta baljóslatú számnak tekintették, mivel az egy naptári évben bekövetkező hold- és menstruációs ciklusok számához kapcsolódik.

A termékenységet a pogány időkben nagyra becsülték, és a művészeti alkotások gyakran kapcsolódtak a menstruációhoz, a termékenységhez és a holdfázisokhoz.

Vegyük például a Laussel-i Vénuszt, egy körülbelül 25 ezer éves mészkőfaragványt, amely egy buja női alakot ábrázol, aki egyik kezével a terhes hasát fogja, a másikban pedig egy félhold alakú, 13 rovátkával ellátott szarvat tart. Sok tudós úgy véli, hogy a figura a termékenység istennőjét ábrázolhatta egy rituálé során, míg a 13 vonalat általában a holdciklusra vagy a menstruációs ciklusra való utalásként értelmezik, mindkettőben a női erőt szimbolizálva.

A kereszténység új fejezetet nyitott

Ahogy azonban a kereszténység a középkorban egyre nagyobb teret nyert, a pogányság ellentétbe került az új hittel. Nemcsak a többistenhit ellen emeltek kifogást a keresztények, hanem a péntek ünneplését, a 13-as számot, a szerelmet, a szexet, a termékenységet, a mágiát és a gyönyört idéző istennőket is szentségtelennek tartották.

Ezeket az istenségeket azonban annyira tisztelték, hogy az emberek leszoktatása róluk kemény feladatnak bizonyult. A keresztény hatóságok azonban tántoríthatatlanok voltak, és mind az istenségeket, mind az őket imádó nőket boszorkányoknak bélyegezték és üldözték.

Amikor az északi és germán törzsek áttértek a kereszténységre, Friggát szégyenszemre egy hegytetőre száműzték, és boszorkánynak bélyegezték. Úgy tartották, hogy a gonosz istennő minden pénteken összehívott egy találkozót tizenegy másik boszorkánnyal, plusz az ördöggel. A tizenhárom fős gyűlésük pedig minden soron következő hetet elátkozott.

– írja a könyvében Panati.

1314-ben Jacques de Molay-t, a Templomos Lovagok 23. és egyben utolsó nagymesterét a máglyához vezetik, hogy eretnekségért elégessék
1314-ben Jacques de Molay-t, a Templomos Lovagok 23. és egyben utolsó nagymesterét a máglyához vezetik, hogy eretnekségért elégessék

Taylor Swift veheti le a rontást a 13-as számról?

„Napjainkban persze még mindig kísérti a nyugati képzeletet a péntek tizenharmadika. Ám most, hogy a történelem során a hatalommal bíró nők elhallgattatásában játszott nőgyűlöletről szóló beszélgetések a főáramba kerültek, talán hamarosan újraírhatjuk ennek a szerencsétlen dátumnak és a hozzá kapcsolódó női istenségeknek a történetét” – írja publicisztikájában Christobel Hastings.

Lehet, hogy máris elkezdődött a fordulat! Vegyük például Taylor Swiftet, aki a 13-at tartja szerencseszámának, és karrierje elején gyakran lépett fel ezzel a számmal a kezére festve.

„13-án születtem. Pénteken, 13-án lettem 13 éves. Az első albumom 13 hét alatt lett aranylemez. Az első slágerlitát vezető számomnak 13 másodperces intrója volt” – mondta 2009-ben az MTV-nek. „Minden alkalommal, amikor díjat nyertem, vagy a 13. helyen, a 13. sorban, a 13. szekcióban vagy az M sorban ültem, ami a 13. betű. Alapvetően, amikor egy 13-as felbukkan az életemben, az egy jó dolog.” Ebből is látszik, hogy most már a szerencse, és nem a félelem lehet a péntek 13. védjegye.