Bár a cseh államfőnek külügyek terén inkább csak protokolláris szerep jut, és nem a frissen megválasztott Petr Pavel személye és az általa képviselt irányvonal fogja meghatározni a magyar-cseh kapcsolatokat, okozhat még problémát a magyar kormánynak a csehek döntése – nyilatkozta a Napi.hu-nak Gallai Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Tanszékének egyetemi docense.

Mivel a választáson alulmaradt Andrej Babis politikai értékrendjében és külpolitikai pragmatizmusában, valamint fontos szakpolitikai kérdésekben közel állt a magyar kormány által képviseltekhez, az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kabinet értelemszerűen jobban örült volna a volt cseh miniszterelnök győzelmének.

A szakértő szerint alapvetően két szempontból okozhat fejfájást Pavel színre lépése a magyar kormánynak.

  • Milos Zeman aktuális cseh köztársasági elnök – akinek márciusban jár le második elnöki mandátuma – távozásával és Petr Pavel érkezésével eggyel nő azon döntéshozók száma, akik élesen bírálják az orbáni diskurzus sarokköveit: a magyar kabinet uniós, migrációs politikáját, Kínához és Oroszországhoz fűződő viszonyát.
  • A Visegrádi csoport (V4) államfői találkozóin pedig még kevesebb kérdésben nyílik majd lehetőség közös – diplomáciai, politikai – nyilatkozatok elfogadására. Ez a probléma ugyanakkor nem újkeletű: már az is gyengítette a négy elnök közötti kohéziót, mikor 2019-ben Zuzana Caputová liberális politikus lett a szlovák elnök.

Andrea Michalcová, a European Values prágai kutatóintézet igazgatóhelyettese arra számít, hogy a korábban tábornokként tevékenykedő Petr Pavel színre lépésével erősödhet a Csehország, Szlovákia és Lengyelország közötti együttműködés, Magyarország pedig elszigetelődhet a V4-es együttműködésen belül. Erről a Political Capital politikai kutató, elemző és tanácsadó intézet által szervezett eseményen beszélt.

Gallai Sándor szerint azonban a cseh kutató által vázolt forgatókönyv csak akkor valósul meg, ha az idei lengyel választáson a mostani ellenzék kerülne kormányra Varsóban. Ellenkező esetben adott kérdésekben – például a jogállamiság és az uniós finanszírozás terén – fennmarad a lengyel-magyar egyetértés, míg egyéb kérdésekben – például az orosz kapcsolatok terén – erre nem sok esély mutatkozik.

Ennek alapján pedig a Corvinus docense úgy látja, jelenleg maga Petr Pavel is inkább azon politikai szereplők közé tartozik majd, akik a V4 helyett inkább 2+2-ről beszélnek, cseh és szlovák, valamint magyar és lengyel összetartással.

A szakértő emellett arra számít, hogy Petr Pavel a slavkovi – osztrák-cseh-szlovák – együttműködést is próbálja majd erősíteni, bár ennek a jövője erősen függ a szeptemberi szlovák választások eredményétől.

Balra Petr Pavel frissen megválasztott cseh elnök, jobbra a kettejük párharcában alulmaradt Andrej Babis volt miniszterelnök
Balra Petr Pavel frissen megválasztott cseh elnök, jobbra a kettejük párharcában alulmaradt Andrej Babis volt miniszterelnök
Kép: Reuters

Nem várható belpolitikai feszültség az államfő és a kormány között

„A cseh elnök összességében gyenge hatáskörökkel rendelkezik, nem tudja közvetlenül befolyásolni egy működőképes parlamenti többséggel rendelkező kormány politikáját. Ha nincs meg a többség vagy megosztottak a koalíciós partnerek, akkor az elnöki vétó – mivel felülírása abszolút többséget kíván – okozhatna fennakadást a törvényhozásban, jelenleg azonban nem ez a helyzet” – mondta Gallai Sándor.

Hozzátette, az elnök érdemi jogosítványai közül ezért egyetlen komoly következményekkel járót kell kiemelni: ő nevezi ki a Monetáris Tanács tagjait. Ez pedig azt jelenti, hogy az államfő által kinevezettek döntenek a monetáris politika alakításáról, aminek az euró – egyelőre céldátum nélküli – bevezetéséig erős hatása lehet a kormány gazdaságpolitikai mozgásterére.

Petr Pavel egyébként nemzetközi ügyekben inkább ideologikus, liberális beállítottságú, ami a jelenlegi cseh kormány külpolitikájával összhangban van, ebből tehát a belpolitikában nem lesz a Milos Zeman elnöksége alatt tapasztalthoz hasonló konfliktus.

Andrej Babis megválasztása esetén természetesen egészen más lett volna a helyzet. Egyrészt azért, mert a korrupciós vádak alól januárban felmentett volt miniszterelnök gyakorlatilag az aktuális kormány ellenlábasának tekinthető. Másrészt pedig azért, mert a legnépszerűbb és a legnagyobb cseh párt vezetőjeként sok képviselőre, szenátorra és egyéb politikailag fontos szereplőre tudott volna – főként informálisan – hatni.