Annak érdekében, hogy Oroszország ne tudja tovább bővíteni befolyását, új szövetségeseket kell keresnünk, többek között Afrikában – jelentette ki Boris Pistorius, Németország védelmi minisztere, aki szerint ezért Európának „le kell szállnia a magas lóról” és kilépni a komfortzónájából.
Pistorius tavaly év végén rázta fel a német társadalmat azzal, hogy közölte: háborús időkre készülhet az ország, mert Putyin pár éven belül megtámadhatja a NATO-tagállamokat. Ezért az elkövetkező időkben fokozni kell a hadkészültséget, vissza kell vezetni a kötelező sorkatonaságot, és eurómilliárdokkal kell fölerősíteni Németország hadseregét, a Bundeswehrt.
Évtizedes konfliktusra kell berendezkedni
A német lakosság körében legnépszerűbb kormánytag legutóbb a müncheni biztonsági konferencián arról beszélt, hogy a nyugati szövetségeseknek fel kell készülniük egy évtizedes konfliktusra Oroszországgal.
A közös európai biztonsági architektúra nem volt sikeres, mert a Kreml vissza akarja állítani uralmát Kelet- és Közép-Európa felett – állapította meg a jelzőlámpás koalíció SPD-párti politikusa.
Hozzátette, hogy a következő évtizedekben választóvonalakkal kell élnünk Európában: egyrészt szabad és demokratikus Európával, másrészt tekintélyelvű és háborút szító Oroszországgal néznek szembe a kontinens lakói. Boris Pistorius szerint ezért az európaiak „életbiztosítása a hatékony elrettentés.”
A németek fegyvereket küldenének Afrikába
A német védelmi miniszter ezért azt szorgalmazza, hogy a NATO-országok keressenek és bővítsenek együttműködést olyan partnerekkel, mint például az afrikai országok, amelyekkel még akkor is szövetségre kell lépni, ha nem felelnek meg minden követelménynek.
Németország kész a szorosabb együttműködésre és hajlandó további katonai tanácsadókat vagy fegyvereket küldeni az afrikai államokba, ha kívánják
– idézi beszédét a Welt.
Mint mondta, a felajánlás vonatkozik a katonai eszközökre is, mivel Németország nem akarja, hogy a fegyverek rossz kezekbe kerüljenek.
Ugyanakkor nem várhatjuk el a globális dél országaitól, hogy megvédjék magukat és a szabályokon alapuló világrendet, ha megtagadjuk tőlük a szükséges eszközöket – fogalmazott.
A miniszter kitért a pénzügyekre is, amelynek kapcsán úgy vélekedett, hogy hosszú távon túl alacsony a NATO katonai kiadásokra vonatkozó két százalékos célja az egyes a tagországok esetén.
Természetesen több pénzre van szükségünk – jelentette ki, megjegyezve, hogy az éves GDP három-négy százalékának befizetése reálisabb lehet a biztonság fenntartására.