Ahogy arról az Economx is beszámolt, Vlagyimir Putyin orosz elnök együttműködési lehetőségeket ajánlott Donald Trumpnak, beleértve egy 15 milliárd dolláros közös alumíniumbányászati projektet és a ritkaföldfém-készletek kiaknázását.

Kosztur András szerint egy ilyen alku - ha egyáltalán létrejön azok után, hogy Washington megegyezett Kijevvel - mindkét fél számára kockázatokat rejt. Oroszországnak már az elmúlt években is problémát jelentett, hogy számos kiemelt szektorban nem csupán a nyugati vevőkre volt rászorulva, hanem a nyugati cégek befektetéseire és technológiai tudására is.

Kapcsolódó

A XXI. Század Intézet vezető kutatója az Indexnek nyilatkozva azt mondta:

Ha egy kulcságazatba ismét amerikai tőkét és vállalatokat engednek be, azzal éppen ezt a technológiai önállósodást és importhelyettesítést hátráltatják.

Kifejtette: Kína példája alapján látható, hogy jelentős amerikai gazdasági érdekek esetén Washington jóval óvatosabb az új szankciók bevezetésében. Így az amerikai befektetések biztosítékként is szolgálhatnak Moszkva számára, és korlátozhatják az Egyesült Államok mozgásterét.

A kutató arra is figyelmeztetett, hogy nem kizárható:

az oroszok csupán elterelést alkalmaznak, és nyitottságot mutatva igyekeznek olyan helyzetet teremteni, amelyben a tárgyalások megszakadása nem az ő hibájuknak tűnne.

Kosztur András szerint ráadásul Oroszország az amerikaiaknak tett jó ajánlatokkal Ukrajna pozícióját is gyengítheti Washington szemében.

A XXI. Század Intézet vezető kutatója úgy véli, Putyin ajánlata látszólag ellentmond az orosz külpolitikai stratégiának, amely az elmúlt években a Nyugattól Dél és Kelet felé fordult. Várható volt azonban, hogy amikor lehetőség adódik, Oroszország újraépíti a nyugati kapcsolatok egy részét, hogy elkerülje a Kínával szembeni egyoldalú függőséget.

Az Egyesült Államok és Oroszország kiegyezése jó eséllyel lezárná a háborút, bár nem zárható ki, hogy az Európai Unió és az ukrán vezetés ellenállna. Amerikai segítség nélkül azonban nehezen elképzelhető, hogy sokáig kitartanának. Így Kijev számára is kedvezőbb lehet, ha enged, és a tárgyalások keretein belül próbál jobb pozíciókat kiharcolni, hiszen a katonai megoldás már amerikai támogatással sem bizonyult járhatónak

- húzta alá a kutató. Hozzátette: ha Oroszország és az Egyesült Államok megállapodása csak kettőjükre vonatkozna, miközben az ukrajnai konfliktus továbbra is fennmaradna, az kockázatokat jelentene a kontinens számára is, hiszen fokozná az európai országok belesodródásának veszélyét. Jelenleg azonban csekély az esélye annak, hogy az USA úgy vonuljon ki a konfliktusból, hogy azt legalábbis ne fagyasztotta volna be, ha már esetleg megoldani nem is sikerül.

Kosztur András szerint nem zárható ki, hogy az Egyesült Államok ugyanúgy globális hegemónként akar majd fellépni, csak az eszközeit változtatja meg: a nyílt nyomásgyakorlást és a kétoldalú megállapodásokat, valamint a bevett szövetségi rendszerek helyett a szituatív szövetségeket részesítve előnyben.

Mint mondta, ez egy kockázatos játék lenne, és ebben az esetben az amerikai-orosz közeledés célja Moszkva eltávolítása lehetne Pekingtől.

Valószínűbb azonban, hogy az USA valóban megállapodásokra törekszik: felad olyan pozíciókat, amelyek nem kulcsfontosságúak számára, miközben megerősíti magát azokon a területeke, legyen szó földrajzi régiókról vagy gazdasági szektorokról, amelyek közvetlenül érintik biztonságát és fejlődését. Ebben az esetben Washington célja a visszaerősödés lehet, vagyis az, hogy ismét megkérdőjelezhetetlen első világhatalommá váljon

- mutatott rá a kutató.