Eldőlt, az országos bruttó átlagbérek legalább 130 százalékára emelkedik jövő januártól a pedagógusok havi fizetése Csehországban. A vonatkozó törvények módosításait a képviselőház korábbi igenje után csütörtökön a felsőház, a szenátus is elfogadta. Kimondták, a pedagógusok fizetéséhez szükséges összeget az államnak kell biztosítania.

Az általános- és középiskolai tanári fizetés tavalyi átlagosan havi 48 204 korona (795 366 forint) volt Csehországban, ami az országos átlagbérek 113 százaléka.

Mindeközben Brazíliából kevésbé örömteli hírek érkeztek. Igaz, hogy Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök megválasztása előtt azt ígérte, fellép az Amazonas irtásával szemben, most azonban úgy tűnik, meg kell szegnie az ígéretét. Az új őslakos-rezervátumok elismerését korlátozó törvényjavaslatot fogadott ugyanis el a brazil parlament alsóháza.

A döntést a környezetvédő és az emberi jogi szervezetek is felháborítónak tartják, de maguk az őslakosok is hevesen tiltakoztak. Lezártak egy autópályát és gumiabroncsokat égettek Sao Paulo, Brazília legnagyobb városa mellett. Íjakkal és nyilakkal vették fel a harcot a rendőrökkel, akik könnygázzal válaszoltak.

Koszovói zavargások

Elharapódzott a helyzet Koszovóban is, ahol egy előrehozott választás után kezdődtek tüntetések. Az egyébként is puskaporos hordónak tekintett országban már nem volt elegendő a helyi hatóságok bevetése a tömegoszlatásban, a NATO békefenntartó erejére is szükség volt. Az összecsapásban több nemzet katonái is megsérültek, magyarok is. 

Kedden aztán bejelentette Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, hogy további 700 katonát küldenek Koszovóba.

Úgy döntöttünk, hogy további 700 katonát mozgósítunk a nyugat-balkáni műveleti tartalékos erőből, illetve készültségbe helyezzük a tartalékos erők egy újabb zászlóalját, hogy szükség esetén telepíthessük őket

– mondta.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a feszültségek mielőbbi kezelésére szólította fel a koszovói hatóságokat és a tüntetőket.

Emmanuel Macron francia elnök a koszovói feszültségek elsimítására új választások kiírását javasolta csütörtökön. Az államfő a Reutersnek úgy nyilatkozott, Olaf Scholz német kancellár is az övével megegyező véleményt képvisel. Albin Kurti koszovói miniszterelnök pedig végül úgy döntött, eleget tesz a nyugati kérésnek.

A spanyolok korábban szavaznak

A helyhatósági választásokon elszenvedett vereség után látszólag merész lépésre szánták el magukat a Spanyolországban kormányzó szocialisták. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a pártja szempontjából csalódást keltő eredményre hivatkozva hirdetett meg előrehozott választást hétfőn.

Rendes ütemezés szerint decemberben szavaztak volna a parlament összetételéről a spanyolok, így azonban július 23-án kell dönteniük arról, ki vezesse a továbbiakban az országot.

Bár a kormányfő arról beszélt,

„egyetlen tévedhetetlen módszer van a kétségek feloldására, ez a módszer pedig a demokrácia”,

elemzők szerint valójában ez lehet az egyetlen esélyük a szocialistáknak arra, hogy a szélsőjobboldali kényszerpartnerségre támaszkodva kigáncsolják a konzervatív Néppártot. Ha pedig ez nem sikerül, kármentésnek is jó lehet Pedro Sánchez húzása.

Török választási utózöngék

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke kijelentette, így, hogy ismét Recep Tayyip Erdogan török elnök győzelmével zárultak a választások, végleg le kell zárni a török EU-csatlakozási folyamatot.

A svédek ugyanakkor akár optimisták is lehetnek most, hogy véget ért a török kampányidőszak. Az újabb megnyert elnöki ciklus és a csütörtökön érvénybe lépett svéd terrorellenes törvény együtt már elég lehet ahhoz a Napi.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint, hogy Stockholm megkapja a törököktől a NATO-csatlakozási kérelmének jóváhagyását. Erre ugyanakkor nincs garancia: bár a nyugati országok szeretnék, ha a júliusi vilniusi csúcstalálkozóra már tagállam lehetne Svédország, de a szakértő szerint akár októberig is húzódhat a ratifikáció.

Itt az ideje, komolyan megfontolni Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Már csak Vlagyimir Putyinnak érdeke, hogy Svédország a NATO-n kívül maradjon

– utalt Ulf Kristersson svéd miniszterelnök arra, hogy Recep Tayyip Erdogan szoros partnerséget ápol az orosz elnökkel.

Vlagyimir Putyin orosz államfő a hét végén mindenesetre bosszankodhatott: az Európai Politikai Közösség második csúcstalálkozójára Moldovában gyűlt össze csütörtökön több mint 40 európai ország vezetője. A Kreml több módon is próbál nyomást gyakorolni az egykor szovjet kötelékbe tartozó államra, a kisinyovi csúcstalálkozó azonban egyértelmű figyelmeztetés az orosz elnöknek: „El a kezekkel Moldovától!”