Az Egyesült Államok csütörtökön egy nagyszabású fogolycserét hajtott végre Oroszországgal, amelynek során ismert foglyokat kaptak vissza. Az alku, amely Washington, számos szövetségese és Moszkva közötti több hónapos tárgyalások eredménye volt, összesen 24 embert érintett.

Oroszország 16 foglyot engedett el, köztük a Wall Street Journal újságíróját, Evan Gershkovichot és Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogost, és nyolc embert kapott cserébe. Szakértők szerint azonban a számok elfedik a játékban lévő hatalmi dinamikát:

Oroszország veszélyes ügynököket kapott vissza az eseményekbe keveredett, viszonylag hétköznapi figurákért cserébe.

Andrew Payne, a University of London külpolitikai előadója a Business Insidernek elmondta, hogy Vlagyimir Putyin nyerte a történelmi alkut:

A foglyok, akiket Putyin vissza akart kapni, bérgyilkosok, hírszerzők, pénzmosók és olyan emberek, akik a Kreml közvetlen érdekeit szolgálták. Ezzel szemben a foglyok, akiket Joe Biden elnök vissza akart kapni, többnyire újságírók voltak, vagy olyan emberek, akiket sokkal kevésbé súlyos vádakkal tartóztattak le.

A csere egyik központi figurája az orosz bérgyilkos Vagyim Kraszikov volt, aki életfogytiglani börtönbüntetését töltötte Berlinben Zelimkan Hangosvili grúz katonatiszt meggyilkolásáért, aki feldühítette az oroszokat, és ezért az életével fizetett.

Putyin egyértelműen jobb üzletet kötött

Az orosz elnök februárban utalt Kraszikov cseréjére, amikor a Fox News egykori műsorvezetőjének, Tucker Carlsonnak azt mondta, hogy hajlandó lenne „egy olyan hazafias érzelmű személyt kicserélni, aki likvidált egy banditát” – ez egyértelmű utalás volt Kraszikovra.

Ebben az értelemben azt lehet mondani, hogy Putyin jobb üzletet kötött

– állapította meg Payne.

Sergej Sumlenny, egy német agytröszt, az Európai Ellenálló Képesség Kezdeményezés Központ alapítója szerint az alku precedenst teremtett, ami arra készteti Oroszországot, hogy még több foglyot ejtsen és még több cserére törekedjen. Egy csütörtöki X-bejegyzésben azt mondta, hogy Oroszország felbátorodik, hogy még több túszt ejtsen, és „varázskártyaként” bevethesse saját túszainak visszaszolgáltatására. Ezért várhatóan több túszejtéssel kell szembenézni.

A BBC-nek adott interjújában Emma Tucker, a The Wall Street Journal főszerkesztője hasonlóan értékelt. Azt mondta, hogy Gershkovichot csak azért csukták le, hogy majd elcseréljék, és Oroszország pontosan ezért halmoz fel amerikaiakat a börtöneiben.

Sam Greene, a londoni King's College orosz politika professzora szerint a Kreml a fogolycserét arra használhatja fel, hogy megpróbálja elszigetelni Ukrajnát a fojtogató invázió közepette. Ezzel a cserével Moszkva azt akarja demonstrálni, hogy egyrészt képes jóhiszeműen tárgyalni, másrészt hajlandó alkut kötni a Nyugattal.

Szerinte ez azokat erősíti, akik a nyugati országokat arra sürgetnék, hogy kényszerítsenek tűzszünetet Ukrajnára. Ez gyengítheti Kijev szószólóinak pozícióját is, akik általában úgy vélik, hogy a tűzszünet csak átmeneti enyhülést hozna, és végső soron újabb háborúhoz vezetne.

Bidennek is jól jött a fogolycsere

Amerikai tisztviselők szerint az alku a hidegháború óta a legnagyobb és legösszetettebb fogolycserét jelenti. Joe Biden diplomáciai bravúrként üdvözölte a cserét, és azt sugallta, hogy az meghaladja riválisa, Donald Trump volt elnök lehetőségeit.

Bár Putyin tranzakciós szinten győzött, az üzletből Biden is nagy hasznot húzott – jegyezte meg Payne. Szerinte az alku megmutatta azt az erkölcsi ellentétet Oroszország és az Egyesült Államok között, amely Biden örökségét helyezheti jobb megvilágításba:

Lehet, hogy Putyin többet kapott a cserével, de az Egyesült Államok itt minden bizonnyal erkölcsi fölényben van.

Hozzátette, hogy ez az alku, amely egy több hónapon át tartó "nagyon összetett tárgyalás" lehetett, megcáfolhatja a kételyeket azzal kapcsolatban, hogy Biden alkalmas-e arra, hogy az elnöki ciklusát kitöltse.