Hamarosan euróra cserélhetik a cseh koronát – jelentette ki Martin Dvorak, Csehország európai ügyekért felelős minisztere. Kiemelte, felgyorsulhatnak az euró körüli események az országban, miután menesztették az euróügyi biztost. Csehország már 20 éve az Európai Unió tagja, ám a jelenleg hatalmon lévő kormány az első, amelyik komolyan foglalkozik az euróövezethez való csatlakozás gondolatával.

A következő lépésben a kormánynak ez év októberéig elemzést kell készítenie Csehország csatlakozási esélyéről az európai árfolyam-mechanizmus (ERM II) rendszerében. Ez egyben az euró bevezetésének előfeltétele is.

Az euró bevezetése azonban még igencsak kérdéses, hiszen a lakosságnak is van beleszólása. A cseh társadalom márpedig a közvélemény-kutatások szerint jelenleg még ellenzi a lépést.

Van baj a németeknél

Újabb sztrájkokkal tűzdelt hetet zárt Németország. Miután a biztonságiak sztrájkja miatt a múlt héten 11 városban törölték a nemzeti légitársaság több mint ezer járatát, ezen a héten

szerdán és csütörtökön a Lufthansa teljes földi személyzete állt le a munkával Frankfurtban, Münchenben, Hamburgban, Berlinben és Düsseldorfban.

A légi közlekedésnek sokkot okozó sztrájk kiterjedt a Deutsche Lufthansa, a Lufthansa Technik, a Lufthansa Cargo, illetve más leányvállalatokra is.

Kép: AFP /  Kirill Kudryavtsev

Közben az is kiderült, hogy Németország kormányzata az ország energiahálózatának jelentős átalakítása keretében 16 milliárd eurót fordít négy nagy földgázerőmű építésére. Erre azért van szükség, hogy az ország biztonsággal képes legyen kielégíteni a felmerülő villamosenergia-igényt. Egy hétfői nyilatkozatban a tisztviselők elmondták, hogy az új stratégia „a megújuló energiák következetes bővítése mellett” jött létre, és kulcsfontosságú a stabil áramellátás biztosításához még olyan időszakokban is, amikor kevés a nap és a szél.

A kormánykoalíció Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár és a gazdasági miniszter, Robert Habeck zöldpárti politikus közötti megbeszéléseket követően jutott erre a döntésre. A megállapodás egy piaci alapú kapacitásnövelő mechanizmust irányoz elő a villamosenergia-termelés 2028-ig történő bővítésére.

A kormánykoalíció három pártja ugyanakkor más kérdésben is megállapodásra jutott, mégpedig a marihuána legalizálásának feltételeiről. A tervek szerint az engedélyezés április 1-jén életbe léphet.

A gazdák dühe láttán visszahőkölt az EU

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kénytelen volt lépni a fokozódó politikai feszültség közepette, amivel elszenvedte az első vereségét a nagyszabású zöld terv, a European Green Deal. A növényvédőszerek csökkentéséről szóló javaslat visszavonásának bejelentése leginkább szimbolikus meghátrálásként értelmezhető.

Kétségtelen, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedők mindent beleadtak. Olaszország vidékeiről traktorok százai indultak el csütörtökön a főváros, Róma felé, ahol több ezer fős tüntetést szerveztek az EU agrárpolitikája ellen. Madridban is gigatüntetésre mozgósítottak, míg a szlovák és a cseh agrárkamara szerint a visegrádi országok termelői február végén tarthatnak páneurópai megmozdulásokat.

A héten egy másik gazdákat érintő uniós döntés is született. Az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén támogatásáról biztosította a szabályozott génszerkesztést. A képviselők szerint olyan növényfajtákra van szükség, amelyek jobban ellenállnak a klímaváltozásnak és a kártevőknek.

Gazdák tüntetnek Rómában 2024. február 9-én
Gazdák tüntetnek Rómában 2024. február 9-én
Kép: AFP / Andreas Solaro

Választási fordulatok és dilemmák

A héten az is eldőlt, hogy nem indulhat Vlagyimir Putyin orosz államfő ellen a márciusi elnökválasztáson a nyíltan háborúellenes Borisz Nagyezsgyin, miután a Központi Választási Bizottság érvénytelennek találta az indulását támogató aláírásokat.

Nyikolaj Bulajev, a választási bizottság vezetője a BBC szerint arról beszélt, hogy a 104 ezer leadott aláírásból mintegy 9 ezret szabálytalannak minősítettek, ráadásul 11 halottat is találtak az aláírók között.

Közben egy másik elnökválasztáshoz kapcsolódó fontos döntést is várt a világ. Az Egyesült Államokban a Legfelsőbb Bíróság meghallgatta a jogi érveket Donald Trump volt elnöknek a választásokból való kizárásáról – Colorado államban – hozott bírósági döntés ügyében.

Az ügy Trump fellebbezése nyomán került az Egyesült Államok legmagasabb jogi fóruma elé. Tétje, hogy a bírói tanács fenntartja-e Colorado állam legfelsőbb bíróságának döntését, amellyel az amerikai alkotmányra hivatkozva tavaly decemberben eltiltották a volt elnököt attól, hogy indulhasson választáson.

Trump változatlanul aggódhat: az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága ugyanis egyelőre csak a jogi érvek meghallgatásáig jutott.