Vlagyimir Putyin orosz elnök Kínába utazott új hivatali idejének első külföldi látogatására, hangsúlyozva a kapcsolat létfontosságú jelentőségét. Peking azonban egyre nagyobb amerikai nyomással néz szembe annak érdekében, hogy csökkentse Moszkva támogatását, ami csupán a háború meghosszabbítását szolgálja.
A 71 éves orosz államfő – aki a szigorúan kontrollált márciusi választásokon prolongálta közel negyedévszázados uralmát –, május 16-tól Pekingbe, valamint az északi Harbin városába látogat, ahol részt vesz a nyolcadik orosz-kínai expó megnyitó ünnepségén. A Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott megbeszéléseken Putyin valószínűleg a Kínának szóló amerikai figyelmeztetések ellensúlyozását helyezi előtérbe – írja a Bloomberg.
A két vezető, akik alig néhány héttel Oroszország ukrajnai inváziója előtt „határok nélküli barátságot″ hirdettek, több mint 40 alkalommal találkoztak, mióta Hszi Csin-ping 2012-ben hatalomra került. Kína, amely segített az oroszoknak átvészelni az ukrajnai háború miatti példátlan amerikai és európai szankciókat, egyre több amerikai fenyegetéssel szembesült mostanság.
A világ második legnagyobb gazdasága nélkülözhetetlen szövetségesévé vált Moszkvának, amely Kínára mint energiapiacra és háborús szükségleteinek szállítójára támaszkodik. Ez Putyint néha kellemetlen helyzetbe hozta, mivel Peking óvakodik a nukleáris kardcsörtetéstől, és tudatában van annak, hogy továbbra is korlátlan hozzáférést kell biztosítania az amerikaiak által vezetett globális gazdasági rendszerhez.
Putyin azon döntése, hogy a múlt heti beiktatása óta Peking az első külföldi úticélja, azt mutatja, hogy Kína kétségtelenül a fő partnerünk. Bizonyos szempontból nincs is más alternatívánk
– mondta Fjodor Lukjanov, a Kremlnek tanácsot adó Kül- és Védelmi Politikai Tanács vezetője.
A látogatásra mindössze néhány nappal azután került sor, hogy az orosz elnök Andrej Belouszov közgazdász technokratát nevezte ki új védelmi miniszterévé, a régóta hivatalban lévő Szergej Sojgu helyére, ami azt jelzi, az orosz vezető egy elhúzódó konfliktussal számol. Több más prominens tisztviselő, akik közül néhányan tapasztaltak a kínai kapcsolattartás terén, megtartották jelenlegi pozíciójukat. Ilyen például Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, aki az olajexportáló országok OPEC+ csoportjával való kapcsolatokat irányítja, és kibővült a feladatköre a nemzetgazdaság felügyeletével is.
A kínai vezetővel való négyszemközti találkozó mellett Putyin mellett Belouszov és Sojgu is részt vesz majd zárt ajtók mögött zajló megbeszéléseken – közölte Jurij Uszakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója az Interfax hírszolgálat szerint. A miniszterelnök-helyettes, Szergej Lavrov külügyminiszter és Elvira Nabjullina, a Bank of Russia vezérigazgatója is részt vesz a megbeszéléseken.
Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok fokozottan figyelmeztette a kínai bankokat és exportőröket a következményekre, ha továbbra is segítenek az orosz katonai kapacitás erősítésében.
Decemberben az amerikai pénzügyminisztérium bejelentette, hogy másodlagos szankciókkal sújtja azokat a kínai bankokat, amelyek elősegítik azokat az üzleteket, amelyekben révén az oroszok félvezetőket, golyóscsapágyakat és más, a hadsereg számára szükséges felszereléseket szereznek be.
A Carnegie Russia Eurázsia Központ igazgatója és az orosz-kínai kapcsolatok szakértője, Alexander Gabujev szerint a Moszkva és Peking közötti banki tranzakciók láthatóan már akadályokba ütköznek:
Az amerikai szankciós politika dermesztő hatása már most is érezhető.
A két vezető olyan megoldásokat kereshet, mint például az amerikai pénzügyi rendszerrel nem érintkező kisebb bankok kijelölése az egymással folytatott tranzakciók lebonyolítására – tette hozzá Gabujev.
Kína oroszországi nagykövete, Zsang Hanhui az orosz állami televíziónak adott múlt heti interjújában azt mondta, hogy az amerikai szankciók „némi zavart″ okoztak a két ország közötti kereskedelemben. Hozzátette: a két fél aktívan konzultál, és arra törekszik, hogy minél hamarabb hatékony megoldásokat találjon.
Az oroszok Európába irányuló kereskedelme összeomlott
Deák András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa lapunknak nyilatkozva rámutatott arra, hogy az orosz-kínai kapcsolatok már az ukrajnai háború előtt is kifejezetten intenzívek voltak, de vitathatatlan az, hogy 2022. február 24. óta Peking még fontosabbá vált Moszkva számára. A helyzetet nehezíti, hogy az orosz külkereskedelmi adatok titkosítva vannak, de a transzparencia hiánya sem tudja elfedni azt, hogy
az európai irányú kereskedelme Oroszországnak összeomlott. Az EU-val bonyolított kereskedelemben a háború kitörése óta 60-70 százalékos visszazuhanás következett be.
Az oroszok régóta ajánlgatják Pekingnek a gázukat. 2014-ben egyeztek meg a Szibéria Ereje 1 gázvezetékről. „Ezen a vezetéken nagyságrendileg annyi gázt adtak el Kínának, mint akkoriban Németországnak. A mostani ajánlatuk a Szibéria Ereje 2 nagyobb kapacitású lenne, de ezt már a háború előtt is felvetették az oroszok a kínaiaknak. Peking erre még nem bólintott rá.”
Peking valamivel olcsóbban jut hozzá az orosz gázhoz, de túlzás azt állítani, hogy diszkontáron szereznék azt be Moszkvától. Nincs kardinális különbség az EU területére juttatott és a kínaiaknak szánt gázár között.
Az olajjal ellentétben, amiért Kína fizetett, mint a katonatiszt, a gázra nincsen akkora szükségük. Egy akkora gazdaságot pedig nem is lehet átállítani földgázra, mint a kínai. Importból ilyen cserearányok mellett, megborulna ez a modell
– vázolta a helyzetet Deák András.
Kína annyiban eleget tett az amerikai kérésnek, hogy leállította az Oroszországba irányuló reexportot. Ami most igazán feszes téma az amerikai-kínai kapcsolatokban, az a backfill, ami azt jelenti, hogy Kína valami hasonló termékkel kereskedik, mint az Egyesült Államok pusztán a kereskedelmi logika okán. Ez egy szuverenitási kérdés is Peking részéről: nem akarják, hogy Washington a kereskedelmükbe beleszóljon. A backfill felpörgetéséhez pedig nagyítóval sem lehet jobb partnert találni Putyin Oroszországánál. A mostani látogatáson is szó lesz erről persze szigorúan zárt ajtók mögött.
Putyin bízik a pekingi kapcsolatban, de nincs is más opciója
A kínai Hszinhua hírügynökségnek adott interjújában Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy bízik a Pekinggel való gazdasági kapcsolatokban. Az orosz olaj- és gázeladások, valamint az elektronikai cikkek, ipari berendezések és autók vásárlása által hajtva
Moszkva Pekinggel folytatott kereskedelme 2023-ban rekordot jelentő 240 milliárd dollárt ér el, ami több mint kétszerese a 2020-ban elért 108 milliárd dollárnak.
Az erősödő gazdasági kapcsolatok ellenére Kína Oroszországba irányuló exportja áprilisban 13 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ami a kínai vámhatóság adatai szerint a második egymást követő hónapban jelent éves szintű csökkenést. Az orosz média arról számolt be, hogy a kínai bankok március végén elkezdték blokkolni az oroszországi vállalatok kifizetéseit, amelyek elektronikai összeszereléshez vásárolnak alkatrészeket.
Hagyománnyá vált, hogy a két államfő az új elnöki ciklusuk első tengerentúli útjain meglátogatja egymást, ami a kölcsönös bizalom megnyilvánulása
– mondta Vang Jivei, a pekingi Renmin Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora.
Peking azonban nem akarja, hogy úgy tekintsenek rá, mintha az orosz hadigépezethez lennének kötve. „Kína egy többpólusú világot akar építeni a partnerekkel, köztük az európai nemzetekkel – amint azt Hszi elnök legutóbbi útja is mutatta –, nem csak Oroszországgal” – mutatott rá Vang, aki korábban Brüsszelben kínai diplomataként is dolgozott.
Az energiaügyi fronton a Kínával kötendő új szállítási szerződés megtárgyalása lesz napirenden. Oroszország az ukrajnai inváziót követően szinte teljesen elvesztette pozícióit az európai gázpiacon, és a Gazprom gázóriás Kínában, a világ legnagyobb energiaimportőrében látja a kompenzációs lehetőséget.
Szibéria Ereje 1 és 2
A Gazprom jelenleg egyetlen útvonalon, a Szibéria Ereje vezetéken keresztül szállít földgázt Kínába. A szállítások fokozatosan növekedtek, és a tervek szerint jövőre elérik az éves rekordot: 38 milliárd köbmétert. Egy 2022-ben aláírt külön szerződés értelmében további 10 milliárd köbméterrel fognak növekedni, a szállítások 2027-től.
Moszkva törekszik arra, hogy újabb megállapodást kössön Pekinggel, amelynek egyik lehetősége a Mongólián keresztül vezető Szibéria Ereje 2 új összeköttetés kialakítása, amely évi 50 milliárd köbméterrel növelhetné a Gazprom keletre irányuló szállítását. Bár megvitathatják most is a szerződést, az orosz fél nem számít arra, hogy már végleges megállapodás is születik.
Kicsit sem bombaüzlet Kínának eladni a földgázt
A Gazprom kivitele az ázsiai országba nem haladná meg az Európába szállított mennyiség felét sem, és kevésbé lenne jövedelmező, mivel a gazdasági minisztérium által készített kilátások szerint a Kínába irányuló orosz gáz ára legalább 2027-ig alacsonyabb lenne, mint a fennmaradó európai ügyfeleké.
További aggodalomra ad okot a Kreml számára Ukrajna azon törekvése, hogy nemzetközi támogatást szerezzen egy júniusi svájci konferenciához, amelynek célja az, hogy támogassa Kijevnek azt a követelését, hogy az orosz csapatoknak a megszállt területekről való kivonulása bármilyen békemegállapodás előfeltétele lenne.
A kulcs itt az, hogy Kína részt vesz-e ezen vagy sem. Moszkva számol azzal a kockázattal, hogy a konferencia azt a benyomást keltheti majd a világpolitika színpadán, hogy mindenki a béke mellett van, kivéve Oroszországot
– jegyezte meg Fjodor Lukjanov.
A Carnegie Endowment for International Peace május 6-án közzétett tanulmánya szerint Kína továbbra is havonta több mint 300 millió dollár értékben ad el Oroszországnak kettős felhasználású alkatrészeket, amelyeket a rakéták, drónok és harckocsik gyártásához nélkülözhetetlennek Washington és szövetségesei szerint.