Georgia jó hírt kapott szerdán, az Európai Bizottság ugyanis azt javasolta, hogy az ország kapjon tagjelölti státuszt. Ursula von der Leyen, az EB elnöke ugyanakkor azt is jelezte, ehhez bizonyos reformok végrehajtását várják Tbiliszitől.
Berlin mindeközben bosszankodhatott: kiderült, hogy a német ipari termelés szeptemberben 1,4 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. A Reuters által megkérdezett elemzők ennél jelentősen enyhébb, 0,1 százalékos csökkenést prognosztizáltak.
Globális szempontból is bizakodásra ad azonban okot, hogy a kínai gazdaság úgy tűnik, erőre kaphat. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az ország idei GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését 5 százalékról 5,4 százalékra, a jövő évit pedig 4,2 százalékról 4,6 százalékra javította. A levesbe persze némiképp beleköp az a hír, miszerint Kína devizatartaléka az elemzők által vártnál kisebb mértékben csökkent októberben, de így is 2022 októbere óta a legalacsonyabb szintre süllyedt.
Messzire hallatszik a katalán fiesta
Úgy tűnik, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök megoldotta azt, ami tavasszal még szinte lehetetlennek tűnt. A kormányfő májusban, a regionális választások szocialista kudarca után jelentette be, előrehozott parlamenti választások kiírását kezdeményezi. A taktika pedig bejött neki. A júliusi voksoláson egyetlen párt sem szerzett önállóan többséget, a győztes Néppárt (PP) pedig megkapta ugyan a lehetőséget a kormányalakításra, ám megfelelő koalíciós partner híján nem tudtak élni vele.
Sánchez ellenben a héten megkapta a katalán szeparatista Junts párt ígéretét arra, hogy a parlamenti bizalmi szavazáson számíthat a baloldali összefogás a támogatásukra – számolt be a Politico. Ennek fejében persze a szocialista pártvezető is megtette a maga ígéreteit.
„Sánchez és a katalán szeparatista Junts per Catalunya párt megállapodott arról, hogy a 2017-es egyoldalú (alkotmányellenes) katalán függetlenségi népszavazás kapcsán valamint 2012-2023 között hasonló ügyekben elítélt aktivisták és pártvezetők, beleértve a Brüsszelben »száműzetésben« élő Carles Puigdemont elnököt amnesztiában részesíti az újonnan megalakuló szocialista-baloldali populista kormány. Pár nappal ezelőtt a másik katalán szeparatista párt az ERC kérésének tett eleget Sánchez azzal, hogy Katalónia tartományi adósságának egy jelentős részét átvállalta a spanyol központi kormányzat. Ezt követően több városban jelentős tüntetések voltak, melyeket a VOX és a Spanyol Néppárt szervezett, tiltakozva a szeparatistáknak tett engedmények ellen”
– nyilatkozta az Economxnak Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. Hozzátette, „jól látszik, hogy Sánchez számára semmi sem drága a hatalom megtartása érdekében”.
Politikai viharok Európa-szerte
A szomszédos országban mindeközben António Costa portugál miniszterelnök benyújtotta lemondását az államfőnek, miután a nyomozók átkutatták hivatalos rezidenciáját egy állítólagos korrupcióval kapcsolatos vizsgálat során.
A lengyeleknél pedig hasonló forgatókönyv szerint zajlik a választási végjáték, mint a spanyoloknál. Varsó azonban egyelőre ott tart a történetben, amikor a konzervatív párt megkapja a kormányalakítási megbízást.
Andrzej Duda lengyel államfő hétfőn jelentette be, hogy Mateusz Morawiecki jelenlegi miniszterelnököt, az október 15-i lengyel parlamenti választásokon a legtöbb szavazatot nyert tömörülés, a Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltjét fogja megbízni kormányalakítással. Ahogyan azonban arra az Economxnak korábban nyilatkozó szakértő is rámutatott, a PiS-nek nincs hova fordulnia koalíciós reményekkel.
A lehetőséggel tehát több mint valószínű, hogy nem tud élni a lengyel konzervatív párt.
Szlovákiában pedig a frissen beiktatott miniszterelnök, Robert Fico kormánya nem hagyta jóvá szerdai ülésén, és ezzel leállította annak az Ukrajnának szánt hadisegélynek a leszállítását. Ezt az intézkedést még az időközben távozott Ódor-kabinet készítette elő.
Túsztárgyalások és szankciós kerülőutak
A politikai csatározásokat és alkudozásokat azonban csak fél szemmel tartotta szemmel a világ. A figyelem még mindig a fegyveres konfliktusokra összpontosul. Michael Herzog Izrael egyesült államokbeli nagykövete a CBS televíziónak adott interjúban közölte, Izrael hajlandó szünetet tartani, de csak akkor, ha ez a túszok kiszabadulását eredményezi. Hozzátette azonban, hogy szerinte a Hamász nem gondolja komolyan a fogvatartottak elengedését.
A tárgyalásba belefolyt Katar is. Egy palesztin tisztségviselő arról beszélt, hogy a közel-keleti arab emírség háromnapos humanitárius fegyverszünet ügyében közvetít a gázai övezeti konfliktusban Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet között.
Ron Dermer, az izraeli kormány stratégiai ügyekért felelős minisztere és a szűk hadikabinet tagja az MSNBC amerikai televíziónak pedig leszögezte, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy korábbi interjújában nem a Gázai övezet megszállásáról, hanem csak annak terrorellenes biztonsági felügyeletéről beszélt.
Az ukrajnai háború kapcsán pedig egyszerre bukott le Törökország és több holland cég is. Kiderült ugyanis Törökország segít a szankciók kijátszásban az Oroszországba exportáló holland vállalatoknak. Az idei második negyedévben 869 millió euró értékű holland árut szállítottak Törökországba, 91 százalékkal többet mint két évvel korábban. De világossá vált az is, hogy több mint száz brit cég sértette meg az Oroszország elleni brüsszeli szankciókat Moszkva tavalyi, teljes körű ukrajnai inváziója óta.