„Kinek jut eszébe, hogy július 23-án, vasárnap, a nyár közepén, amikor szinte senki nincs otthon, országos választást tartson? Hogyan kérhetik az emberektől, hogy szakítsák félbe a pihenésüket, és álljanak sorba a rekkenő hőségben, csak azért, hogy állampolgári kötelességüket teljesítsék?” – panaszolta Maripaz Pérez sevillai lakos a Politicónak.
Márpedig pontosan ez történik, vasárnap a spanyolok eldöntik, ki irányítsa a továbbiakban az országot.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök május végén, a helyhatósági választások – szocialisták szempontjából mindenképp csalódást keltő – eredményére hivatkozva hirdetett meg előrehozott választásokat. Rendes ütemezés szerint egyébként decemberben szavaztak volna a parlament összetételéről a spanyolok.
Bejelentésében a szocialista kormányfő kijelentette, vállalja a felelősséget pártja gyenge szerepléséért a helyhatósági választásokon, és hozzátette, az egyetlen járható út ezen a ponton, ha tisztázzák, mit is szeretne a nemzet.
Cél a kármentés
Elemzők szerint Pedro Sánchez demokratikus megfontolása mögött valójában a saját érdeke húzódik.
A kormányfő és pártja annál jobban jár, minél korábban megrendezik a parlamenti voksolást.
„Okos lépés ez: mindent vagy semmit” – nyilatkozta Alicia Gil-Torres politikai tanácsadó, a valladolidi egyetem professzora a Financial Timesnak.
A szakértők szerint Pedro Sáncheznek így esélye nyílhat arra, hogy minimalizálja a további szavazatvesztést, megelőzze a szocialista párton belüli vádaskodást a gyenge helyhatósági eredmények után, megerősítve ezzel saját pártvezetői pozícióját, valamint hogy lépéskényszerbe hozza a konzervatív Néppártot (PP).
Radikális segítség
A lépéskényszer tételt már ki is pipálhatta a listájáról a miniszterelnök. A PP és a szélsőjobboldali Vox május óta már mintegy 140 városban és településen állapodott meg egymással. Alberto Núñez Feijóo, a PP üdvöskéje és fő reménysugara pedig nem zárta ki az országos szintű partnerséget sem.
A Politico szerint a közvélemény-kutatások alapján a következő támogatottsági szinttel vág neki a három főszereplő párt a vasárnapi megmérettetésnek:
- Néppárt (PP): 34 százalék
- Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE): 28 százalék
- Vox: 13 százalék
Miután az Ipsos július 10-én közzétett egy felmérést, amely alapján a spanyolok mintegy 60 százaléka aggódik a szélsőjobboldal kormányra kerülése miatt, Pedro Sánchez rákapcsolt, ontotta magából a figyelmeztetéseket. Kijelentette például, hogy a Néppártra leadott szavazat gyakorlatilag a Voxra leadott szavazat. Emellett azt is elmondta több alkalommal is, hogy a konzervatívok hatalomra kerülése visszaveti „a szociális vívmányokat Európa egyik leghaladóbb demokráciájában”. Spanyolországban az azonos neműek házassága 2005 óta legális, az abortusz pedig 2010 óta liberalizált.
Nőtt a napközbeni részvételi arány a négy évvel ezelőttihez képest
A szavazásra jogosultak 40,4 százaléka, több mint 14 millióan adták le voksaikat az előrehozott parlamenti választásokon délután 14 óráig – ismertette az első, napközbeni részvételi adatokat Francesc Vallés kommunikációs államtitkár Madridban.A tájékoztatás szerint a részvételi arány eddig meghaladta a négy évvel ezelőttit, amikor is a választók 37,9 százaléka szavazott kora délutánig az új alsóház (kongresszus) és felsőház (szenátus) összetételéről.
Az államtitkár kiemelte: a közölt adatba nem számít be az a több mint 2,4 millió, péntekig leadott levélszavazat, amelyet a szavazóhelyiségek zárását követően kevernek a nap folyamán leadott voksokhoz a szavazókörökben.
Katalóniában és Baszkföldön, ahol erősek a szeparatista mozgalmak, különösen nagy az aggodalom amiatt, hogy egy erősen jobbra hajló kormány esetleg megpróbálhatja eltörölni regionális hatáskörük egy részét.
A megélhetési problémák a szocialisták ellen dolgoznak
A szocialistáknak azonban úgy tűnik, nincs elég joker a kezükben ahhoz, hogy hatalmon is maradhassanak, a szélsőjobboldallal való riogatáson kívül nincs más ütőkártyájuk.
A gazdaság jól teljesít, de ha részletesen megnézzük, a kép már nem olyan rózsás. A kontinens többi országában mértnél nagyobb a spanyol növekedés, és több munkahelyet is teremtünk, a legalacsonyabb inflációval. Ha azonban a családok még mindezek ellenére sem tudnak megélni, akkor téged fognak hibáztatni
– utalt Pedro Sánchez faramuci helyzetére Manuel Hidalgo, az Esade Gazdaságpolitikai Központ, egy madridi kutatóintézet közgazdásza.
A spanyolok vásárlóereje jócskán visszaesett az elmúlt időszakban, az Adecco HR-tanácsadó vállalat tanulmánya szerint egészen az 1996-os szintre csúszott vissza. Ennek nyomán pedig nem is meglepetés, hogy a fogyasztás is jelentős mértékben csökkent az országban.