Ulf Kristersson miniszterelnök vasárnap egy éves biztonsági konferencián azt mondta, hogy Svédországban nincs háború, de béke sincs – írja a Euronews.

Svédország közölte, hogy akár három plusz hadihajóval is hozzájárul a NATO törekvéseihez, amelyekkel a katonai szövetség növelné a jelenlétét a Balti-tengeren, tekintve, hogy a kormány bejelentette megpróbál védekezni a víz alatti infrastruktúrát ért szabotázsakció ellen.

Kapcsolódó

Stockholm elmondása szerint a svéd hadserege egy ASC 890 típusú felderítő gépet is biztosít a NATO számára. Az ország parti őrsége ezen felül négy hajóval járul hozzá a Balti-tenger megfigyeléséhez, és további hét hajót állítottak készenlétbe.

A kormány szerint ez lesz az első alkalom, hogy Svédország a szövetséghez való tavaly márciusi csatlakozása óta fegyveres erőkkel járul hozzá a szervezet védelmi és elrettentési haderőmodelljéhez. 

Svédország a NATO 32. tagja lett, és követte a szomszédos Finnországot a NATO-ba, válaszul az ukrajnai orosz invázióra. December végén Mark Rutte NATO-vezér azt mondta, hogy a szövetség fokozza katonai jelenlétét a Balti-tengeren.

Ez közvetlenül egy karácsonyi incidens után történt, amikor Finnország és Észtország között futó Estlink-2 adatátviteli kábel megsérült. Mindkét ország tisztviselői az Eagle S nevű, Oroszországhoz kötődő olajszállító hajót gyanúsítják a felelősséggel, amely a tengerfenéken húzta a horgonyát.

Az Eagle S a Cook-szigetek lobogója alatt hajózik, de a finn vámhatóságok és az EU tisztviselői szerint ezek az ukrajnai háború miatt bevezetett nemzetközi szankciók miatt már Oroszország olaj- és gázszállító tartályhajó-árnyékflottájához tartoznak.

Kezdve ott, hogy az elöregedő, gyakran homályos tulajdonosi hátterű hajók rendszeresen nyugati szabályozású biztosítás nélkül közlekednek.

A finn rendőrség még december végén foglalta le a hajót, amelyet vissza is vitt a kikötőbe. Január elejére a 24 fős legénység egészét letartóztatták, nyolc személyt pedig mozgáskorlátozás alá vontak.

A régió országai riadókészültségben vannak a Balti-tengeren 2022 óta tartó tenger alatti kábeleket és gázvezetékeket érintő incidensek sorozata miatt.

Ahogy már korábban írtuk, novemberben két adatkábelt - az egyiket Finnország és Németország, a másikat Litvánia és Svédország között - vágták el. Németország védelmi minisztere szerint a tisztviselőknek feltételezniük kell a „szabotázst”, de nem szolgált bizonyítékokkal, és azt sem mondta, hogy ki lehetett a felelős.

Az Északi Áramlat vezetékeket, amelyek egykor Oroszországból Németországba szállítottak földgázt, 2022 szeptemberében víz alatti robbanások rongálták meg. A hatóságok szerint a többi esethez hasonlóan itt is szabotázs volt az ok, ezért bűnügyi nyomozást is indítottak.

A NATO már az Északi Áramlat vezeték sérülése után fokozta a járőrözést a tenger alatti infrastruktúra közelében.

Kiderült végre, mi okozta a rejtélyes kábelszakadást Finnország és Svédország között

Nem bűncselekmény és nem is ellenséges támadás.
Bővebben>>>