A török parlament külügyi bizottsága csütörtökön vitatja meg a Svédország NATO-tagságát jóváhagyó törvényjavaslatot – derül ki a bizottság hivatalos napirendjéből. Recep Tayyip Erdogan elnök három héttel ezelőtt nyújtotta be a törvényjavaslatot a parlamentnek ratifikálásra, amit a NATO és Stockholm is üdvözölt – számolt be róla a Reuters.

Törökország kezdetben ellenvetéseket fogalmazott meg a svéd tagsággal kapcsolatban, mivel szerinte Svédország az általa terroristáknak tartott csoportokat bújtat. A törvényjavaslatot a parlament külügyi bizottságának kell jóváhagynia, mielőtt a teljes közgyűlés szavazhatna róla. A török elnök ezt követően írná alá a törvényt.

Miközben Ankara azt mondta, hogy többet vár Svédországtól a kurd fegyveresek elleni küzdelemben, Erdogan ebben a hónapban kijelentette, hogy megpróbálja a lehető legnagyobb mértékben elősegíteni a ratifikációt.

A NATO külügyminiszterei november 28-29-én Brüsszelben találkoznak.

A sokáig semleges Svédország és Finnország tavaly kérte felvételét a NATO-ba, hogy megerősítsék biztonságukat Oroszország ukrajnai inváziója után. Finnország tagságát áprilisban pecsételték meg, de Svédország pályázatát Törökország és Magyarország akadályozta.

A magyar kormány jó ideje kevéssé életszerű kifogásokkal halogatja a ratifikációt. Legutóbb egy 2019-es, iskolai tananyagként vetített svéd kisfilmre fogták a ratifikáció elhalasztását, mert abban a filmben arról volt szó, hogy Magyarországon 2010 óta folyamatosan romlik a demokrácia helyzete.

A svédek NATO csatlakozásának kérdése a nyár közepén nem várt helyen nyitott frontot: a Fidesz frakcióvezetője megorrolt Szijjártó Péter külügyminiszterre, és a tusnádfürdői szabadegyetemen üzent neki. „Én azt nem tartom jónak, hogy a külügyminiszter úr technikai kérdéssé minősítette a magyar Országgyűlés döntését” – mondta Kocsis Máté. A fideszes politikus azon akadt ki, hogy Szijjártó Péter a török döntés után az Országgyűlésre tolta a svéd NATO-csatlakozás felelősségét.