A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg elmondta, az ügyben a hét elején Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is egyeztetett, és nemsokára Ankarába látogat. Hozzátette, hogy Stockholm csatlakozása az összes NATO-tagország érdeke, és rámutatott arra, hogy a svéd kormány új terrorizmus-ellenes törvényei azt bizonyítják, Svédország fokozza a terrorizmus elleni harcot.
Ankara többször sürgette a svéd kormányt, lépjen fel határozottabban a terrorizmus ellen, és azt veti Stockholm szemére, hogy a Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió által terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjainak ad menedéket.
Stockholm – szakítva több évtizedes semlegességével – Helsinkivel együtt tavaly májusban, nem sokkal Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának megindulása után kérelmezte felvételét a NATO-ba, ám míg Finnország idén április 4-én csatlakozhatott az észak-atlanti szövetséghez, Svédország felvétele még várat magára.
Svédországnak mihamarabb, még a NATO júliusi, Vilniusba tervezett csúcstalálkozója előtt az észak-atlanti szövetség tagjává kell válnia
– szögezte le a kétnapos megbeszélés előtt a házigazda Norvégia külügyminisztere, Anniken Huitfeldt.
Már csak Magyarország és Törökország beleegyezése hiányzik
Tobias Billström svéd külügyminiszter aláhúzta, Svédország teljesítette a NATO-csatlakozással kapcsolatban tett minden vállalását, és ideje, hogy Törökország és Magyarország is ratifikálja az ország felvételét a katonai szövetségbe. A politikus úgy fogalmazott, hogy a NATO-csatlakozás nem sprinttáv, hanem maratoni futás, és már látszik a cél.
Észtország külügyminisztere, Margus Tsahkna és a litván diplomácia vezetője, Gabrielius Landsbergis is egyetértésüket fejezték ki, hogy Svédország minden feltételt teljesített, készen áll a NATO-tagságra.
Ukrajna NATO-tagságáról is szó esett
Jens Stoltenberg az ugyancsak NATO-tagságért folyamodó Ukrajnára kitérve elmondta, a NATO összes szövetségese egyetért Ukrajna tagságát illetően, hangsúlyozva, hogy Moszkvának nincs beleszólása az észak-atlanti szövetség bővítésébe.
Szerinte olyan keretrendszerre van szükség, amely garanciákat nyújt a kelet-európai ország biztonságára nézve.
A főtitkár álláspontjához csatlakozott Margus Tsahkna és Gabrielius Landsbergis is. Míg az észt külügyminiszter leszögezte, hogy Ukrajnának világos utat kell mutatni a NATO-tagság felé, litván kollégája szintén azt hangoztatta, eljött az idő, hogy a NATO-tagországok valódi megoldásokat dolgozzanak ki, miként válhat Ukrajna a szövetség tagjává.
Catherine Colonna francia külügyminiszter Stoltenberghez hasonlóan az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák fontosságát hangsúlyozta, Annalena Baerbock német külügyminiszter pedig leszögezte, hogy bár a szövetség a nyitott ajtók politikáját vallja, nem fogadhat soraiba olyan országot, mely éppen háborúban áll. José Manuel Albares spanyol külügyminiszter felhívta a figyelmet, hogy a NATO-nak mindenképpen „erős politikai üzenetet” kell Kijevnek küldenie a támogatásról a csatlakozási kérelmet illetően.