Sokat vár a svéd kormány a csütörtökön életbe lépő terrorellenes törvénytől. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a Financial Timesban írt arról, hogy nem titkolt céljuk az újítással Törökország meggyőzése. Abban bíznak, most, hogy az új intézkedéseknek köszönhetően már maximálisan eleget tettek Ankara kéréseinek, megkapják a hőn áhított ratifikációt.

A török kormány már nem sokkal azt követően, hogy Finnország és Svédország benyújtotta közös csatlakozási igényét az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO), jelezte, mik a feltételei.

Ankara a csatlakozási jóváhagyásért cserébe azt kérte,

  • Stockholm adja ki a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjait,
  • lépjenek fel határozottabban a terrorizmus ellen,
  • állítsanak fel egy koordinációs mechanizmust
  • és indítsák újra a hadiipari együttműködést Törökországgal.

Finnország esetében sem bólintott rá könnyen a NATO-csatlakozásra sem a török, sem a magyar kormány. Végül azonban március végén fellélegezhettek a finnek. A svédek ellenben azóta sem kapták meg a jóváhagyást Törökországtól és Magyarországtól sem.

A török választások lecsengése is segíthet

A terrorellenes törvény jelentős előrelépés, ez már egy olyan fejlemény, amit Recep Tayyip Erdogan eladhat külpolitikai sikerként a hazai közvélemény előtt

– nyilatkozta Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (SVKI) tudományos segédmunkatársa.

Hozzátette, most, hogy szoros hajrában ugyan, de török választások második fordulójában eldőlt, Recep Tayyip Erdogan újabb öt évig betöltheti az államfői tisztséget, lazulhat a svédek irányában mutatott szigor is.

„A választások lezárultával nagyobb lesz a belpolitikai mozgástér Erdogan előtt, kisebb felmutatható eredmények esetén is ratifikálhat a parlament, annál is inkább, mert várhatóan a nyugati kapcsolatokat is igyekszik majd normalizálni Törökország.”

A szakértő szerint azonban arra a forgatókönyvre is fel kell készülni a svédeknek, hogy még hónapokig nem kapják meg a jóváhagyást. „Ankarának nem sürgős a ratifikáció. Amennyiben a következő egy hónapban nem születik döntés, október előtt nem várható a svéd csatlakozás elfogadása. Addig pedig Stockholm egyéb területeken is bizonyíthatja az együttműködési készségét” – magyarázta Egeresi Zoltán.

Putyin röhög a háttérben?

Itt az ideje, komolyan megfontolni Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Már csak Vlagyimir Putyinnak érdeke, hogy Svédország a NATO-n kívül maradjon

– utalt a svéd kormányfő arra, hogy Recep Tayyip Erdogan szoros partnerséget ápol az orosz elnökkel.

A török államfő nem titkolta a kampány időszakban sem, milyen külpolitika várható tőle újabb megválasztása esetén. A közelmúltban is azt hangoztatta, a továbbiakban is erős partneri viszonyt szeretne fenntartani Moszkvával.

„Oroszországnak és Törökországnak minden lehetséges területen szüksége van egymásra. A nyugati hozzáállás nem túl kiegyensúlyozott, miközben Oroszországgal szemben mindenképp erre lenne szükség. Nem vagyunk abban a pozícióban, hogy a nyugati hatalmakhoz hasonlóan szankciókat vezessünk be Oroszországgal szemben”

– idézi a Politico.

Nyugati présben Erdogan

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden kijelentette, bizakodó azzal kapcsolatban, hogy a júliusi vilniusi csúcstalálkozó idejére már Svédország is NATO-tagállam lehet. Elárulta, telefonon beszélt a török elnökkel többek között a svéd jelentekés jóváhagyásáról is.

 Good call with President @RTErdogan. I congratulated him on the election. We discussed key issues for the upcoming #NATOSummit in Vilnius, continued support for #Ukraine, strengthening our deterrence & defence & finalising #Sweden’s accession to #NATO.

 

„Garancia persze nincs, de abszolút lehetséges, hogy megoldást találjunk, és Svédország addigra teljes jogú tag lehessen” – mondta a NATO-főtitkár Oslóban.

Joe Biden amerikai elnök pedig elárulta, Recep Tayip Erdogan akkor is az F-16-os vadászrepülőgépekről akart beszélni, mikor amerikai kollégája gratulációját fogadta. Törökország abban reménykedik, hogy egyezséget köthet az Egyesült Államokkal az F-16-os vadászrepülőgépek több milliárd dollár értékű megvásárlásáról, az üzletet azonban a Kongresszus akadályozza.

Mondtam neki, hogy mi pedig megállapodást akarunk Svédországgal, úgyhogy először az legyen meg

– mondta Joe Biden.

Érdekesség, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is éppen F-16-osokat kér a nyugati partnerországoktól.