A szegény országoknak 2030-ig évi 1 milliárd dollárra van szükségük az éghajlatváltozás kezelésére, öt évvel korábban, mint ahogyan azt a gazdag országok az ENSZ éghajlat-változási tárgyalásain valószínűleg elfogadják – írja a The Guardian.

Amennyiben a fejlett országok 2035-ig várnának a finanszírozással, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a szélsőséges időjárási viszonyok kezelését hivatott segíteni, az jókora terheket róna a sebezhető országokra – figyelmeztetett a vezető közgazdászokból álló, az éghajlatváltozás finanszírozásával foglalkozó független magas szintű szakértői csoport.

A tanulmányt csütörtök reggel tették közzé, miközben a közel 200 ország vezetősége az azerbajdzsáni Cop29  csúcstalálkozón arról folytatott feszült hangulatú tárgyalásokat, hogy a gazdagabb országoknak mennyi finanszírozást kellene biztosítaniuk a szegényebb országoknak, és mennyi pénzt tudnának biztosítani más forrásokból.

A tárgyalások elsődleges célja, hogy 2035-ig legalább évi 1 milliárd dollárnyi éghajlat-politikai finanszírozás álljon a szegényebb országok rendelkezésére. Ez a számadat a 2021 óta a kop elnökségei által összehívott, Nicholas Stern, Vera Songwe és Amar Bhattacharya közgazdászok által vezetett magas szintű csoport (IHLEG) korábbi tanulmányából származik, amely 2022-ben már évi mintegy 2,4 milliárd dollárra emelte ezt az összeget.

Az eredeti tanulmány szerint ennek legalább a fele a szegényebb országok saját költségvetéséből állhatna fel, évi közel 1 trillió dollár pedig külső forrásokból, többek között a gazdagabb országok tengerentúli segélyeiből kellene származnia.

Az e heti nyomon követési jelentés arra figyelmeztetett, hogy 2035-re a fejlődő országoknak évi 1,3 milliárd dollárra lesz szükségük. A közgazdászok szerint azonban nem szabad várni 2035-ig az 1 milliárd dolláros cél elérésével, mivel az jövőbeli problémákat okozhat.

Jó látni, elismert közgazdászok felvázolják, hogy trilliárdos nagyságrendű klímafinanszírozásra van szükség. Ez azt mutatja, hogy a fejlődő országok Cop29-es konferencián megfogalmazott követelései jogosak, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy itt, Bakuban megállapodás szülessen az éghajlatváltozás finanszírozásáról

 – mondta Mohamed Adow, a Power Shift Africa éghajlati és energetikai szakértői csoport igazgatója a jelentésről.

A szegény országok finanszírozása a Cop29-csúcstalálkozó legnagyobb vitatémája. A 2015-ös párizsi klímamegállapodás értelmében a gazdag országoknak kötelezettségeik vannak a fejlődő világgal szemben, és idén egy „új kollektív számszerűsített célt” (NCQG ) kell kidolgozniuk, amely meghatározza, hogyan fognak eleget tenni kötelezettségeiknek.

A gazdagabb országok egyetértenek abban, hogy némi pénzt kell biztosítaniuk, de a cél nagy részét a magánszektorból származó finanszírozással akarják fedezni. Néhány ország új adókat vagy illetékeket javasol a szükséges pénz egy részének biztosítására. A gazdag országok azt is szeretnék, ha a petrosztatikus országok és a nagy feltörekvő, magas üvegházhatás gázkibocsátással rendelkező gazdaságok, például Kína is hozzájárulnának ehhez. A lehetséges megállapodás első tervezetei azt mutatják, hogy az országok messze vannak egymástól a legfontosabb kérdésekben.

Ilyen vészhelyzetre még nem volt példa, elolvadtunk a forróságtól

A 2015 és 2024 közötti évtized a valaha mért legforróbb évtized lesz.
Bővebben>>>