A szíriai rezsim látványos összeomlása meglepetésként érte a térséget és a szélesebb nemzetközi közvéleményt. A szíriai polgárháború a 2020-as idlibi tűzszünet után kikerült a hírekből, a gázai és libanoni fegyveres összecsapások elvonták a figyelmet.
Az Aszad-rezsim a békésebb időszakban képtelen volt hatalmának megerősítésére. Az állam fő exportcikkei a szomszédos országokba csempészett szintetikus drogok, mint a Captagon
– válaszolta lapunk érdeklődésére Kemény János, az NKE John Lukács Intézetének tudományos munkatársa, egyben megjegyezte, hogy a Szíriai Arab Hadsereg a polgárháború évei alatt szétesett, csak nevében maradt hadsereg, valójában szervezettségében és fegyelmezettségében megszűnt tényleges hadseregnek lenni. A hordóbombák vagy a vegyi fegyverek bevetése a polgárháború korai szakaszában már ezt a trendet mutatták.
Moszkva és Teherán problémái
A legütőképesebb erők az Irán és Oroszország által támogatott egységek voltak, viszont Aszad két legfontosabb szövetségese a saját problémáival volt elfoglalva: Irán az Izraellel folytatott eszkalálódó, közvetlenné váló fegyveres konfliktusával, az általa támogatott Hezbollah az Izrael ellen folytatott háborúval, Oroszország pedig Ukrajnával.
A kormányellenes csoportok, amik november 27-én egy korlátozott támadást akartak végrehajtani Aleppo környékén, már műveletük legelején jóval eredményesebbek voltak, és napokon belül teljes Aleppo a kormányellenes erők kezére került. A rezsimnek négy éves ostromába került Aleppo bevétele, ami az ország második legnagyobb városa. A kormányerők gyors összeomlása fontos üzenet volt a kormányellenes csoportoknak, mert megmutatta a rezsim sebezhetőségét, és nem váltott ki Aszad támogatói részéről jelentősebb válaszlépéseket.
Ezt követően a kormányellenes csoportok fokozták aktivitásukat ahol csak tudták és Damaszkuszban is képesek voltak megjelenni – a rezsim hadserege pedig sokszor harc nélkül feladva, civil ruhába öltözve elmenekült, a 2003-as iraki hadsereg összeomlását idézve. A rendszer szíve Damaszkusz volt, és miután ott is összeomlott a rendszer irányítása az elszenvedett katonai vereségek hatására, ez a rezsim végét jelentette
– hangsúlyozta a szakértő.
Polgárháború vége vagy egy új szakasz kezdete?
Az Aszad-rezsim elleni harc volt, ami eddig egyesítette a mostani hadjáratban az igencsak széles ideológiai spektrumon mozgó kormányellenes csoportokat. A rezsim bukásával azonban élesebbé válhatnak az ellentétek az egyes szereplők között, amik új politikai helyzetet teremthetnek.
Szíria az idősebb Aszad hatalomátvétele előtt politikailag rendkívül instabil volt, számos puccs jellemezte a II. világháborútól 1970-ig terjedő történetét, és nem kizárt, hogy hasonló problémák elő fognak kerülni.
A mostani támadásban kulcsfontosságú szerepet játszó Hajat Tahrir al-Sham (HTS) nevű csoport korábban Nuszra Front néven az al-Kaidával szövetséges alakulat volt, de néhány éve nyíltan felszámolta ezeket a kapcsolatait és egy nacionalistább irányt vett, az Aszad elleni harc megkönnyítése érdekében.
A HTS nemzetközileg számos szereplő által terrorista szervezetként van nyilvántartva, ami komoly kérdéseket vet fel a csoport lehetséges politikai szerepével kapcsolatban az Aszad utáni rendszerben, nem utolsósorban a nemzetközi közösség támogatásait illetően is
– hangsúlyozta Kemény János, egyben megjegyezte, hogy Szíria etnikai-felekezeti összetételét tekintve rendkívül bonyolult ország. A HTS és velük szövetséges csoportok a hadjáratuk során felszólították kormányellenes erőket, hogy ne álljanak bosszút a rendszer képviselőin és támogatóin, ami eddig megvalósult, kiutat adva az Aszad mellett kiállni nem akaró embereknek a rezsimben.
A szakértő helyzetértékelése szerint a kormányellenes erők tevékenysége javarészt szunnita többségű területeken zajlott, a rendszer gerincét adó alavita kisebbség lakta tengerparti területeket nagyrészt elkerülte.
A kisebbségek egy jó része az Aszad rendszer szekuláris jellege miatt támogatta a régi rendszert. Fontos szempont lesz, hogy a rezsim bukása után is elmarad a megtorlás, vagy pedig etnikai-felekezeti alapon új frontvonalak kezdenek majd kialakulni.
Kurdok kontra törökök
A kurd kisebbség az ország keleti és északi részében egy jelentős területet a saját irányítása alá tudott venni, és bár ellenséges viszonyban volt az Aszad-rezsimmel, de nem volt szoros együttműködésben a jelenlegi offenzívával, sőt, a török támogatást élvező Szíriai Nemzeti Hadsereg nevű csoporttal vívott összecsapásokat.
Nem valószínű, hogy a kurd vezetés az elért eredményeit alá kívánja majd rendelni egy formálódó nemzeti vezetésnek
– vélte Kemény János, aki szerint nem egyértelmű, hogy van-e közös politikai platform, ami mentén a csoportok Szíria politikai rendszerét újjá kívánják szervezni. Kérdés, hogy a korábbi állampárti rendszer mely elemeit kívánják átvenni, illetve mely elemeit akarják esetleg felelősségre vonni. Az iraki és afganisztáni kísérleteket egyaránt negatív példaként lehet említeni, holott két szöges ellentétben álló rendezési kísérletről volt szó.
Mivel a közös ellenség eltűnt, az ilyen és hasonló kérdések szélsőséges esetben egymás ellen is fordíthatják az egyes csoportokat. A közelmúltból meg lehet említeni a líbiai példát. Bár Szíria egy jóval hosszabb és véresebb eseménysor után jutott el a rendszer megdöntéséig, és a lakosság minden bizonnyal ki van merülve, ez nem jelenti a háborúskodás automatikus végét.
Az NKE tudományos munkatársa felhívta a figyelmet arra is, hogy azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az Iszlám Állam csoport még mindig jelen van, és egy esetleges kaotikus politikai helyzetben lehetőséget fognak kapni az újbóli megerősödésre, ahogyan történt az a szíriai polgárháború elején, vagy a 2014-es iraki válság idején.
Nemzetközi vonatkozások
A szélesebb nemzetközi közösség számára is egy új helyzet alakult ki, amiben elsősorban a szomszédos országok, de az Egyesült Államok és Oroszország is érintettek, és a rendezés mindenki számára új kihívást jelent. A rezsim bukásának vesztesei közé sorolható Irán és Oroszország, hiszen jelentős erőforrásokkal támogatták 2011 után Aszad hatalmon maradását.
Irán számára az Aszad-rezsim bukása nagy veszteség. Ezáltal megszűnt a Libanonnal meglévő szárazföldi összeköttetés, ami a Hezbollah támogatásának egy fontos eleme volt. Irán 2011 óta támogatta a rezsim fennmaradását, és az iráni katonai segítség veszteségekkel is járt, a Forradalmi Gárda számos tábornoka, és természetesen alacsonyabb beosztású tagja is életét vesztette a harcokban. A kormányellenes erők vezetése nagy valószínűséggel Teheránnal nem kíván majd baráti viszonyt folytatni.
Oroszország szintén jelentős segítséget nyújtott a szíriai rezsimnek, ezáltal is biztosítva a nemzetközi tekintélyét, illetve erőprojekciós képességét a szíriai területen lévő katonai kikötővel, illetve repülőtérrel.
Moszkva befogadta az elmenekült Bassár el-Aszadot, ami feltételezhetően meg fogja nehezíteni a kapcsolatok normalizálását a korábbi kormányellenes erőkkel és az orosz bázisok kérdésének rendezése jelenleg teljesen nyitott
– állapította meg a szakértő, egyben hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok még mindig egy kis létszámú katonai erővel jelen van az ország területén, és támogatja a kurdokat. A januárban érkező új adminisztráció politikája még nem ismert, de jelentősen alakíthatja majd az ország történéseit attól függően, hogy milyen álláspont alakul majd ki a politikai rendezéssel kapcsolatban.
Ütközőzónák kialakítása
A szakértő helyzetértékelése szerint Izrael számára a kialakult helyzet kettős: Aszad bukása fontos eredmény az iráni vonatkozás miatt, de egy potenciálisan radikális szunnita csoportok megjelenése negatív kilátás. Ennek következtében Izrael légicsapásokat hajtott végre szíriai célpontok ellen, és a Golán-fennsíkon megerősítette a jelenlétét és egy ütközőzóna kialakítását kezdte meg.
Törökország számára a szíriai események fontosak voltak. A kurd csoportok befolyásának növekedését fenyegetésnek fogta fel a török vezetés, és emiatt a török hadsereg szíriai területen ütközőzónákat alakított ki, valamint szíriai fegyveres csoportokat támogatott az érdekei támogatására. Törökország érdekelt a rendezésben, a nagyszámú menekült repatriálásában, illetve a kurd kérdés Ankarának megnyugtató irányba terelésében.
A szíriai menekültek hazatérésének kérdése Európában is fontos kérdés lehet, és nagyban függ attól, hogy egy stabil Szíria létrejön-e, így az olyan tradicionálisan szereppel bíró ország, mint Franciaország (a mandátumterületet irányította a két világháború között szerk.) is érdekelt lesz a békés rendezésben.
Nyitott kérdés, hogy melyik hatalom mennyire nyitottan lesz majd hajlandó szerepet vállalni, vagy akár beavatkozni a politikai folyamatokba és milyen eredménnyel.
Kemény János a konklúziót levonva hozzátette még, hogy a kialakult helyzet rengeteg bizonytalanságot rejt, de egyúttal lehetőséget is. Sok függ majd attól, hogy a kormányellenes csoportok mennyire tudnak majd együttműködni egymással, és a nemzetközi közösségtől milyen visszhang fog jönni. Egy a stabil politikai rendszerbe való békés átmenettől a polgárháború új szakaszba érkezéséig számos forgatókönyv vázolható fel, de jelenleg megjósolhatatlan, hogy mi lesz a végkimenet.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!